Egy badacsonyörsi nyaraló és a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar épülete az Év háza 2023-ban

A szakmai zsűri szerint egy szívmelengető, mértéktartó badacsonyörsi nyaraló és a budapesti Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának érzékeny és tiszta, kortárs épületalakítása a két legjobb 2023-ban. Idén először társasház különdíj is gazdára talál, amelyet a pályázat főtámogatója, a Leier Hungária Kft. hívott életre és amelyet a budapesti, Nagy Diófa utcai GRAND’OR társasház alkotóinak ítélt a zsűri.

Az építészeti közélet rangos, független elismerésének idei nyerteseit gálaesten mutatták be, szeptember 29-én, a Symbol Budapestben. A helyszínről élőben közvetített eseményt a teremben ülő közel 130 szakember mellett sokan az online térben követték az idén is.

 k Év háza 2023 pályázat nyertesei

A 2008 óta új időszámítását élő szakmai pályázaton családi ház, valamint középület kategóriában oszt ki fődíjat a zsűri, ami mellett két szakmai és további 5 támogatói díj odaítéléséről is dönt. 2023 újdonsága, hogy a főtámogató Leier jóvoltából a pályázók közül a leginkább példamutató társasházért az épületet jegyző építész csapat különdíjat vehetett át. Negyedik alkalom, hogy a szervezők a közönség véleményét is megkérdezték a pályaművekről.

Idén rekordszámú, összesen 71 épületet neveztek építészeik a családi ház, középület és társasház kategóriában: 32 középület és 25 családi ház és 14 társasház került az elismert szakemberekből álló zsűri asztalára. A pályázatot évről-évre a Magyar Építész Kamara és a Magyar Építőművészek Szövetsége szakmai védnökségével írják ki, fenntartását pedig az építőipar legnagyobb gyártóinak együttműködése és támogatása teszi lehetővé.

Az Év háza pályázatot 2023-ban is, immár negyedik éve a Leier Hungária Kft. mint főtámogató mutatta be. A családi ház, lakóépület kategória mellé a Prefa Hungária Kft. és a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft., a középület kategória mellé pedig a Hella ÁNR Árnyékolástechnika Kft. és a Meva Zsalurendszerek Zrt. álltak támogatóként.

 

„A független szakmai pályázatok építő szerepet játszanak a társadalmi párbeszéd kialakításában”

Az Év háza pályázat 2023 évi szakmai díjait mindkét kategóriában Szoják Balázs, a pályázat alapító kurátora és a zsűri elnöke, Noll Tamás, Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Építész Kamara egykori elnöke adta át a legjobbnak ítélt épületek tervezőinek. A zsűri elnöke köszöntőjében a középület kategória idei rendkívül erős mezőnyét méltatta, egyúttal hangot adott a zsűri azon véleményének, hogy ezúttal is sok kiemelkedő szakmai teljesítmény közül választhatták ki a legjobbakat.

k Szoják Balázs az Év háza díj alapító kurátora

Szoják Balázs, a díj alapító kurátora beszédében kiemelte a független szakmai díjak szakmai közéletben játszott szerepét, valamint a pályázat mind a szakmára, mind a társadalom egészére, valamint a pozitív építő és alkotó gondolkodásra gyakorolt hatását, amelynek különös jelentőséget adnak a körülöttünk zajló események is.

A támogatók képviseletében hozzájuk csatlakozó Komlós Andor, a Leier Hungária Kft. ügyvezető igazgatója az építőanyag gyártó cégek és az építészek kapcsolatának fontosságáról szólva hangsúlyozta a szakma, a cég fejlesztéseinek a megrendelő felé történő közvetítésében játszott vitathatatlan szerepét. „A társasház különdíj életre hívásával arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy rendkívül fontos az ilyen sok évtizedre sok embernek otthont adó épületek minőségi kivitelezése, és későbbi energiatakarékos működése, amelynek megvalósításában a Leier egyre több innovációjával járul hozzá. Ezek eredményeként kerültek a piacra az évek óta tapasztalt szakemberhiányra is megoldást kínáló és az építkezést gyorsító előregyártott beton építőelemek, olyanok, mint a klímafalak és klímafödémek” – mutatott rá a cég ügyvezetője az építészeti pályázat fontossága és a legfrissebb fejlesztések összefüggéseire.

Badacsonyörsi nyaraló és a budapesti Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar épülete az Év háza, a legjobb társasház pedig a GRAND’OR.

Benczúr László Weichinger Miklós Tóth Zsófia Nyaraló Badacsonyörs Családi Ház Kategória Fődíj Foto Bujnovszky Tamás

Családi ház kategóriában a fődíjat idén iBenczúr László, Weichinger Miklós és Tóth Zsófia egy kőburkolatos, tájba illeszkedő nyaraló tervezéséért kapták, míg a legjobb középületért járó díjat Frikker Zsolt és Bődi Imre a budapesti Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar épületének tervezőinek ítélte oda a neves zsűri.

Szoják Balázs, az Év háza díj alapító kurátora az idei, családi ház kategóriában, a független zsűri által fődíjjal jutalmazott nyaralóról mondott értékelésében így fogalmazott: „Ritka és szívmelengető, amikor az alkotói mértéktartás és fegyelem ilyen értő közegre talál. Amikor a visszahúzódás és szerénység maga az erő és magabiztosság.  Itt nem jó szó – bár igaz – az illeszkedés. Ez annál sokkal több.”

Bődi Imre Frikker Zsolt Semmelweis Egyetem Egészségtudományi kar Budapest Középület Kategória Fődíj Foto Danyi Balázs

A budapesti Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar épületének értékelését a zsűri képviseletében Répás Ferenc DLA, Ybl-díjjak kitüntetett építész mondta el az eseményen. „A közel 5000 négyzetméteres bővítéssel szerették volna a befejezetlenség érzését eltüntetni, kortárs épületet létrehozni úgy, hogy minden döntésüket a meglévő épületből vezetik le. Az új épület nem csupán rácsatlakozik a meglévő együttesre, hanem sokkal többet tesz ennél: belső áramlásokat indít, lendületet teremt. A mai kibírhatatlanul eklektikus építészeti gondolatvilágban, e feltűnően tiszta, érzékeny és fogékony, erős, és etikus építészeti gondolkodás az, ami miatt a zsűri egyhangúan javasolta a középület kategória győztesének.”

Az idén először a zsűri elé kerülő társasházak közül a legjobbnak a budapesti GRAND’OR társasház bizonyult, így a LAB5 iroda munkatársai, Erdélyi Linda, Dobos András, Korényi Balázs, Gáspár Virág Anna, Egyed János, Kendi Bogáta, Németh Diána és Páncsics Dávid vehette át a pályázat főtámogatói különdíját. Dévényi Sándor DLA, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a zsűri társelnöke méltatásában kiemelte: „Egy sok évszázados közösség városépítő tevékenységének szerves folytatásában gondolkodni és élményt nyújtani a város és a ház lakóinak, önálló művészi gondolatok anyagba, formába öntése által - ez az Építészet. A tervező elérte ezt a szintet.”

 

Különdíjjal 6 épületet jutalmazott a zsűri

Az Év háza pályázat esetében ki lehet jelenteni, hogy a támogatói különdíjak is egytől egyig szakmai díjak, hiszen odaítélésükről szintén a zsűri döntött – ezúttal is 6 ilyen díj talált gazdára.

A következő épületek tervezői vehettek át különdíjat a 2023. évi Év háza pályázaton:

  • Getto Tamás és Sztranyák Gergely: Új Pécsi Vásárcsarnok - a Magyar Építész Kamara Szakmai Különdíja
  • Baló Dániel László - Murum studio: Ház a kőtömbön - Dereszla Bisztró, Bodrogkeresztúr - a Magyar Építőművészek Szövetségének Szakmai Különdíja
  • Equinox - Bakos Bálint, Molnár Máté, Bakos Noémi: Júlia - Családi ház, Diósdliget - Hella Támogatói Különdíj
  • Nyéki Gábor, Vékony Tamás, Trikkal Adrienn: A47 társasház – Budapest, Andrássy út - Meva Támogatói Különdíj
  • Pethő László, Álmos Gergely, Gulácsi Éva, Wehner Viktória: Családi ház, Balatonalmádi - Prefa Támogatói Különdíj
  • Tamás Anna Mária DLA és Kovács-Andor Krisztián DLA (A+ Építész Stúdió): Áprily Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Visegrád - Terrán Támogatói Különdíj

k Év háza 2023 pályázat nyertesei

Híd a szakma és a megrendelő között

Az Év háza pályázat építészek által építészeknek odaítélt díj, de a folyamatnak 4 éve része, hogy a szervezők kikérik a nagyközönség véleményét is a pályaművekről. Ennek célja, hogy hasznos információként szolgáljon és hidat teremtsen a szakma és a megrendelők között. A közönségszavazás megrendezését családi ház kategóriában idén is az OTP Ingatlanpont és az OTP Pénzügyi Pont, középület kategóriában pedig az Internorm Ablak Kft. támogatása tette lehetővé.

A cég képviseletében a családi ház kategória közönségdíját átadó Piros Szilvia, az OTP Ingatlanpont Kft. régióvezetője a díjátadón így fogalmazott: „Izgalmas inspirációként szolgál a pályázat támogatásával szerzett tapasztalat számunkra, hiszen ez potenciális ügyfeleink véleménye. Egy család által otthonként választott és megvásárolt ház legtöbbször egy életre szóló elköteleződést jelent, így egyre fontosabb szempont, hogy a konkrét igényeikre legyen szabva, ezért az építészek szerepe elvitathatatlan. Minden évben kíváncsian várjuk a családi ház kategóriában meghirdetett közönségszavazás eredményét, hiszen ez hasznos visszajelzést jelent a szakmánknak is.”

 k Év háza 2023 069 montázs

„Egy gyártó cég minden kétséget kizáróan azért csatlakozik egy ilyen pályázat támogatói közé, mert üzenete van az érintettek, azaz az építészek számára. Ez az üzenet azzal függ össze, hogy egy középületen az ablakok gyakran az átlagosnál nagyobb igénybevételnek vannak kitéve. Minőségi nyílászárókkal azonban akár nap mint nap érezhető a komfort és a fenntartási költségek drasztikus csökkenése mellett a hosszú távú, gondtalan üzemeltetés is biztosítható.” – indokolta az együttműködést Monostori Gábor, az Internom Ablak Kft. műszaki vezetője.

A középület kategóriában a közönség a Balogh Csaba (Konkrét Stúdió) és Kádár Mihály (TSPC) vezető tervezők, Deigner Ágnes, Sirokai Levente, Sónicz Péter (Konkrét Stúdió) által tervezett zalaegerszegi Mindszentyneum épületét választotta a legjobbnak, míg családi ház kategóriában Tőrös Csaba és Oláh Gábor remeteszőlősi családi háza bizonyult a legnépszerűbbnek.

Minden évben neves zsűri dönt

A példamutató építészeti teljesítményeket értékelő Év Háza Bíráló Bizottságában a hazai építészet legfontosabb szakmai szervezeteinek képviselői mellett minden évben meghívást kapnak az előző években Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építészek is.

k Noll Tamás az Év háza pályázat 2023 zsűri elnöke

A zsűri elnöki pozícióját Noll Tamás Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Építész Kamara egykori elnöke tölti be jelenleg. További társelnökök Dévényi Sándor DLA, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, az Év háza pályázat elnöki tisztét 4 évig ellátó szakember, valamint Dr. Hajnóczi Péter DLA, a Magyar Építész Kamara elnöke, Krizsán András DLA, a Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke és Szoják Balázs építész, az Év háza díj alapító kurátora. A zsűri szakértő tagjai Tóth Balázs, okl. építész, az Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft. szabványügyi és képzési témavezetője, valamint Dr. Tóth Elek, a BME címzetes egyetemi tanára, illetve a 2022-ben Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építészek: Félix Zsolt DLA, Fialovszky Tamás, Karlovecz Zoltán, Répás Ferenc DLA.

Kattintson és tekintse meg a nyertesek fotóit!

A sajtó számára további információ a pályázat szervezőjétől, a Build-Communication munkatársától kérhető: Szelei Annamária - Tel: (30) 688 2074, E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Ön melyik családi házat választaná? Melyik középület a kedvence? Az „Év háza” pályázóit szemlézi a közönség 2023-ban is

Az Év háza díj egy független szakmai elismerés, amelyet neves szakemberekből álló zsűri ítél oda. Ám évek óta nagy izgalommal várják a szervezők azt is, hogy a nagyközönség milyen szempontok szerint választ a hazai, legrangosabb, független építészeknek szóló pályázatra érkezett munkák közül. Hogyan látja a beérkezett pályázatokat a megrendelő, felhasználó, a potenciális építtető? A közönségszavazás nyertesei az OTP Ingatlanpont, az OTP Pénzügyi Pont és az Internorm Ablak támogatásában a szakmai zsűri által kiosztott díjjaktól függetlenül részesülnek elismerésben.

2023-ban rekordszámú, összesen 71 pályázat érkezett a családi ház és középület főkategóriákban, illetve idén első alkalommal a társasház különdíjra is lehetett pályázni. Az újdonságnak számító, társasház különdíj kategóriát az Év háza pályázatot évek óta bemutató Leier Hungária Kft alapította, de természetesen ezt a díjat is a zsűri ítéli oda.

A nagyközönség a két főkategóriában, 24 családi ház és 32 középület közül választhatja ki az év legjobbját, természetesen a zsűri által odaítélt szakmai szervezetek és a támogatók különdíjai mellett. Szavazni pedig a pályázat közösségi oldalán lehet.

Harmadik éve az OTP Ingatlanpont és az OTP Pénzügyi Pont támogatásával valósul meg a közönségszavazás családi ház kategóriában, amelyen június 30. (péntek) 11:00 és július 7. (péntek) 10.00 között lehet voksolni.

A középület kategóriában pedig július 12. (kedd) 11:00 és július 19.(kedd) 10.00 között mondhatják el véleményüket szavazatukkal a pályázat közösségi oldalán az érdeklődők. Ebben a kategóriában a nagyközönség megkérdezését idén is az Internorm Ablak Kft. támogatása teszi lehetővé.

Az OTP Ingatlanpont és az OTP Pénzügyi Pont 2023-ban is a családi ház kategória mellé állt. „Idén is nagy örömmel csatlakoztunk az Év Háza Pályázat támogatói köréhez, immár harmadik alkalommal követjük figyelemmel a beérkező pályázatokat, amelyek inspirálóak számunkra, hiszen munkánk során is nagy érdeklődést tapasztalunk a különleges, exkluzív, építészeti szempontból is páratlan ingatlanok iránt. Egy család által otthonként választott és megvásárolt ház legtöbbször egy életre szóló elköteleződést jelent, így egyre fontosabb szempont, hogy a konkrét igényeikre legyen szabva. Kíváncsian várjuk a családi ház kategóriában meghirdetett közönségszavazás eredményét, hiszen ez a potenciális vásárlók véleményét tükrözi, ami hasznos visszajelzést jelent a szakmának.” - mondta dr. Hartlieb Balázs, az OTP Ingatlanpont ügyvezetője és az OTP Pénzügyi Pont vezérigazgatója.

A középület kategóriában pályázó épületek közönségszavazását évek óta az Internorm Ablak támogatja. Vajon miért? „Fontosnak tartjuk, hogy egyre több középületen járuljanak hozzá minőségi nyílászáróink az energiatakarékos működéshez. Az építészeti pályázat támogatásával arra szeretnénk felhívni a tervezők figyelmét, hogy egy középületen a nyílászárók nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, ezért még fontosabb a hosszútávú és gazdaságos működést szolgáló ablakok használata. Igaz ez az új különdíj kategóriában pályázó társasházak esetén is: minőségi társasházi lakást vásárlók joggal várnak minőségi ablakot.” – emelte ki Monostori Gábor, az Internom Ablak műszaki vezetője.

A közönségszavazás ahogyan évek óta, az Év háza pályázat Facebook oldalán zajlik majd. A két kategóriában egy-egy pályamű nyerheti el a szavazók tetszését és ezzel az idei közönségdíjak egyikét. Egy like egy szavazatot ér, ugyanakkor egy személy több épületre is érvényesen szavazhat. Emellett fontos kiemelni: a közönségszavazás eredménye nem befolyásolja a zsűrit, az teljesen független az építész szakma képviselőinek döntésétől.

A neves szakemberekből álló zsűri zárt ajtók mögött fogja kiválasztani a legjobbnak ítélt pályaműveket. A közönségdíjasokkal ellentétben, a hagyományokhoz híven az idei év nyertesei csak a szeptember 29-én megrendezésre kerülő ünnepélyes díjátadón kerülnek nyilvánosságra.

Szavazzanak az Év háza pályázat közösségi oldalán, likeolják kedvenceiket és buzdítsák szavazásra ismerőseiket is!

Az Év háza pályázat Facebook oldala: https://www.facebook.com/evhazapalyazat/

Év háza 2023 - Újdonság: a társasház különdíj

Meghosszabbított beadási határidő: 2023. május 30.!

Az Év háza, a legrangosabb hazai, független, szakmai pályázaton május 30-ig nyújthatják be a – 2021. január 1-je után készült – munkáikat a tervezők családi ház és középület főkategóriákban. Újdonság, hogy ezúttal a társasházak között is keresni fogja a zsűri a leginkább példamutatót!

Az Év háza pályázat mára a legismertebb és legszélesebb körben érdeklődésre számot tartó építész szakmai elismeréssé vált, amely a magyar építészeti közélet részeként, széles szakmai támogatással, valamint a legelismertebb építészek zsűriben való közreműködésével másfél évtizede keresi a példamutató építészeti teljesítményeket, a zsűri által értékesnek ítélt épületeket.

„Az építészeti érték, mint fogalom meghatározása, napjainkban nem egyértelmű. Ez azonban nem csak azért fontos, hogy az adott épületről bármilyen szempontból megállapíthassuk, hogy a mai szempontok alapján „jó ház-e”, hanem azért is, mert számos épület keletkezési idejében akár valamilyen szempontból mérföldkő is lehet, amit felületes szemlélőként nem láthatunk. Gyakran úgy mondunk értékítéletet egy-egy épületről, hogy nem is ismerjük igazán, és főleg a történetét, a keletkezési körülményeit vagy éppen a jelentőségét egy adott korban. Számtalan példát láthatunk erre az érték megítélési problémára, ám ezek kapcsán jobbára eszköztelenek vagyunk. Ezért is fontos, hogy jobban megismerjünk épületeket, „benézzünk az ajtók mögé”, amelyre az idei Magyarország szép konferenciasorozat Év háza nyertes épületeit bemutató két napja remek lehetőséget kínál – ugyan csupán az Év háza elmúlt évekbeli nyertesei tekintetében, de talán ez is nagyon fontos és hasznos lehet.” – mondta Szoják Balázs, nívó díjas építész, az Év háza díj alapító kurátora az Év háza 2012 és 2022 közötti nyertes családi házait bemutató szakmai továbbképzés köszöntőjében, felhívva a figyelmet arra, hogy szeptember 14-én az elmúlt évek nyertes középületeit szemlézi majd a Magyarország szép sorozat.

A zsűri ezúttal is a két abszolút fődíj mellett a Magyar Építész Kamara és a Magyar Építőművészek Szövetsége szakmai különdíjait és öt támogatói különdíjat oszt ki, valamint a szervezők idén is megkérdezik a nagyközönség véleményét mindkét kategóriában a közösségi oldalon indított szavazáson. A pályázatot az építőipar egyik legnagyobb építőanyag-gyártója, a Leier Hungária Kft. mutatja be és pályázat ezúttal is a legnagyobb építőanyag gyártók támogatásával zajlik. A családi ház kategóriában a Prefa Hungária Kft-nek és a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft-nek, a középület kategóriában pedig a Hella ÁNR Árnyékolástechnika Kft-nek valamint a Meva Zsalurendszerek Zrt-nek köszönhetően adhat ki a zsűri különdíjakat. Ahogy ez már hagyománnyá vált, a támogatói különdíjak is mind szakmai díjak, hiszen azokat a zsűri ítéli oda.

Újdonság: társasházak is pályázhatnak!

A 2023. év újdonsága, hogy ezúttal a zsűri a leginkább példamutató társasházat jegyző építésziroda munkáját is különdíjjal jutalmazhatja, amelyet a főtámogató, a Leier Hungária Kft. alapított. 

„Azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt évekre jellemző élénk építési piacon sem enyhült jelentősen a szakemberhiány. Éppen ezért egyre keresettebbek a csekély élőmunkát igénylő előregyártott vasbeton szerkezetű megoldásaink, klímafalaink, klímafödémeink vagy akár az olyan részletmegoldásaink, mint az erkélyelemek vagy az előregyártott lépcsők. Ezek társasház építők számára kínált előnyeire szeretnék felhívni a figyelmet azzal, hogy az Év háza pályázat főtámogatójaként ezúttal a legjobb pályázó társasház tervezőit jutalmazzuk különdíjjal.” - mondta Komlós Andor, a Leier Hungária Kft. ügyvezetője.

dén is szondázzuk a nagyközönség véleményét

Az elmúlt évek közönségszavazásán is jól látható volt, hogy a nagyközönség véleménye eltért a zsűriétől, hiszen a nem szakmabeliek mást látnak egy-egy épületben, mint amit a szakmai grémium keres, vagy egy épület kapcsán fontosnak ítél meg. Ezért Internom Ablak Kft. támogatásával középület kategóriában, családi ház kategóriában pedig az OTP Ingatlanpont Kft. és az OTP Pénzügyi Pont Zrt. támogatásával idén is lesz közönségszavazás.

Pályázati feltételek és határidők

Az országos, nyílt és nyilvános Év háza pályázaton az elmúlt valamivel több, mint két évben, azaz 2021. január 1-je után megépült családi házak, nyaralók, és idéntől társasházak tervezői nevezhetik munkáikat, illetve az ebben az időszakban elkészült középületek is a neves Bíráló Bizottság asztalára kerülnek. A pályázat célja, hogy megismertesse, számba vegye azokat a minőségi építészeti alkotásokat, amelyek nemcsak esztétikai, hanem környezeti és gazdasági szempontból is példaértékűek. Az Év háza díj jellegzetessége, hogy nem csak több éves szakmai tapasztalattal, hanem a fiatalok, pályakezdők, elsőtervesek számára is elérhető pénzdíjas pályázat.

A pályaművek beadása: 2023. május 30. 16:00

Ünnepélyes eredményhirdetés és díjkiosztás 2023. szeptember 29.

A pályaműveket elektronikusan a www.evhaza.hu weboldalon lehet benyújtani!

A pályázati nevezési díj összege bruttó 15.000 Ft/pályamű.

Zsűri tagjai 2023-ban

Elnök: Noll Tamás, Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Építész Kamara egykori elnöke

 

Társelnökök:

  • Dévényi Sándor DLA, a Magyar Művészeti Akadémia tagja
  • Krizsán András DLA, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke
  • Dr. Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke
  • Szoják Balázs, építész, az „Év háza” díj kurátora

Tagok:

  • Tóth Balázs, építész, az ÉMI Nonprofit Kft. szakértője
  • Dr. Tóth Elek,  címzetes egyetemi tanár, BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék

2022-ben Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építészek:

  • Félix Zsolt
  • Fialovszky Tamás DLA
  • Karlovecz Zoltán
  • Répás Ferenc DLA

Szakmai védnökök: Magyar Építész Kamara, Magyar Építőművészek Szövetsége

TOVÁBB A KIÍRÁSRA 

2022 nyertesek méltatása

A nyertes épületeket, a neves zsűri tagjai értékelik:


Evhaza montazs 2022 Fazekas

Fődíj, családi ház, kis társasház kategória

Fazekas Katalin DLA és Vilics Árpád – A15 villa, Budapest

Méltatást írta: Fernezelyi Gergely DLA, 2021-ben Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építész

Egy családnak otthont teremteni mindig különleges feladat a tervező számára. A család igényei, lehetőségei és az építészet, az alkotás belső erőinek összhangját kell megteremteni.

A Kettőpera Stúdió munkája gondos alapossággal és a környezet, illetve a megrendelő iránti érzékenységgel készült.   

A helyszín, a svábhegy komoly hagyománnyal rendelkezik a villaépítésben, ahol az elit mindig megteremtette azt a világát, amivel az adott korban reprezentálhatta önmagát.

Az Alkony úti ház nemes anyaghasználatával és a letisztult nyugodt megjelenésével kivívja méltó helyét a svábhegyi történeti villák megtisztelő környezetében.

Stílusosan és kifinomultan ötvözi a nemzetközi építészeti trendek friss lendületét, a helyszínre jellemző anyaghasználattal és tömegével elegánsan idézi meg a környezet meghatározó villáinak világát.

Különösen figyelemre méltó az épület domborzatra reflektáló tömegrészletei és környezeti kapcsolatai. A relatíve keskeny és az épület hosszában több métert lejtő telken úgy találja meg a helyét az épület, hogy az utcai megjelenésben szerény, de látványos, a kerti kapcsolataiban természetes és közvetlen marad.

Egyszerre idézi meg a klasszikus átriumos ház alapképletét és a kortárs építészetre jellemző, a természeti környezetet keretező építészeti mozdulatot.

Ez egy olyan ház, aminek térstruktúráját még az alaprajz és a fotók alapján is nehéz átlátni, végül a metszetrajzokon válik érthetővé az az összetett, áramló térkapcsolatokkal jellemezhető térélmény, ami ezt az épületet meghatározza.

A helyszín minden részlete sugallja azt, amit a ház beteljesít, a gyönyörű kert meglévő és a házzal együtt született világát a lakótér részévé teszi. Egyben a különleges térkapcsolatokkal rendelkező belső világ a legfontosabb helyeken biztosít fényt az épület középső helyiségeiben is, ezzel két feladatot is teljesítve, élhető otthonos terek mellett különleges térélményt is biztosít. 

A ház egyszerre nyit több irányba a környezet felé, néhol egészen kitárulkozik, és így egyszerre zárkózott befele forduló. Ezt a látszólagos ellentmondást a különleges, a külső burkolat és a belső tér közötti átmeneti terek világa teremti meg. Hol kertek hol hidak, hol teraszok sorra kapcsolja össze az őstermészet látványát és a lakótereket.

A terek áramló lendülete nem lankad a kiszolgáló funkciókat befogadó helyiségeknél sem. Következetes anyaghasználat, térélmény és nagyvonalúság jellemzi az egész épületet.

Így ötvözi a belsőben is a kortárs építészet téralkotó erejét a konzervatív, jó ízlésű anyaghasználattal.

A házat érett építészeti gondolatok izgalmas sűrűsége és részleteiben kérlelhetetlen igényessége emeli ki a többi magasszínvonalú kortárs épület közül.


 Evhaza montazs 2022 Almosdi

Fődíj, középület kategória

Álmosdi Árpád, Csendes Monika, Szabó Gabriella, Balogh Tóth Anna – Várkapu Látogatóközpont, Szolnok

Méltatást írta: Szoják Balázs, építész, az Év háza díj alapító kurátora

2020 tavasza óta strázsál ez a zömök, rezzenéstelen mokány őr a Zagyva-Tisza torkolatánál.

Valahol itt állhatott Szolnok vára, ill. annak kaputornya is hajdanán. A Magyar Királyság egykoron büszke és erős vára a XIX. században teljesen elpusztult, és szinte alig hagyott magáról fizikai vagy egyéb nyomot maga után.

A vár, a nyomainak hiánya ellenére, konkrét formai emlékek nélkül, de a mai szolnoki identitás élő része és igénye maradt. Ennek az eltűnt múltnak a megidézését láthatjuk a történelmi árvízvédelmi falakban, a várszerű formálásban, és az egykori kő kaputorony felelevenítésében, az új látogatóközpont létesítésekor.

Az alkotók őszinte, tiszta és mai elemekkel formáltak. Kemény határt szabtak maguknak a bizonytalan múlt felé fordulásnak. Nem archaizálnak, hanem kortárs választ adnak építészetileg a feltett kérdésre. Nem várat terveztek, nem másoltak, hanem inkább egy várszerű, élő funkcióval megtöltött jelet hoztak létre.

A térformák, a robosztusság, a kicsit derengő belső, az apró elemek, fények és a nyers felületek, hagyják a képzeletet is. Nem akarnak rekonstruálni, összességében készet adni. Felnőttként kezelve az odalátogatót vagy szemlélőt, felelősen rábízzák mindenkire a mű befejezését. Mindenki magában építse meg és őrizze Szolnok mai várát.

Az épület a középület kategória fődíját érdemelte.


 Evhaza montazs 2022 Biro

A Magyar Építész Kamara Szakmai Különdíja

Biró Béla, Fodor Dániel, Kállay Ferenc, Nagy Béla – Fészek Református Óvoda, Debrecen

Méltatást írta: Dr. Hajnóczi Péter DLA, a Magyar Építész Kamara elnöke

Az építési telek a családi házas övezet és a többszintes társasházi övezet határán helyezkedik el, a Nádsíp utca mentén. Az Építészek arra törekedtek, hogy az óvoda földszintes, lapos tömege a nyeregtetős családi házas környezetéhez is igazodjon, ezért a csoportszobás egységek felett karakteres, családi ház jellegű egyenes gerincű nyeregtetőket terveztek.

Az épület 4 csoportszobás óvoda, kapcsolódó gyerek öltözőkkel és vizesblokkokkal. Az óvodában tornaszoba, sószoba, pszichológia-hittan-szülői fogadó szoba, logopédia-egyéni foglalkoztató szoba, valamint a kiszolgáló- és gazdasági helyiségek, melegítőkonyha és vezetői iroda és tantestületi szoba épült. Dicsérendő dolog a Sószoba, mivel manapság számos gyerek küszködik légúti problémákkal, aminek kezelésére kiváló.
A főbejáraton keresztül a közösségi térbe, belső közlekedőbe-elosztótérbe érkeznek a gyerekek és a kísérőik. Innen nyílnak a tágas folyosók, amiket átriumos udvarok határolnak ezáltal természetes bevilágítást és térélményt, átláthatóságot biztosítva a belső közlekedő terekben.

A négy egyforma méretű foglalkoztató helyiség az épület nyugati oldalán kissé eltolva, egységenként magastetősen elkülönülve állnak ki az épület lapostetős tömegéből. A csoportszobákat azonos 60 m² területtel tervezték, és hozzá közvetlenül kapcsolódnak a gyerekmosdók és a folyosók folytatásaként kialakított csoportos öltözőegységek. Az öltözők végéből közvetlen kijáratok nyílnak külső teraszokra, illetve a játszóudvar felé, ami jelentősen megkönnyíti téli időszakban a gyerekek átöltözését, cipőcseréjét.

A rendezett, logikusan végig gondolt alaprajz tiszta rövid utas belső közlekedést eredményez, és az egységekre bontás is jól működik, a gazdasági- és kiszolgáló helyiségek jól elkülönülnek.
Az udvaron a fehér acéllemez acélpergolák kötik össze a 2-2 csoportszobás szárnyakat, egységbe fogva a lapostetős és magastetős épülettömegeket, és a főbejárat felett is ugyan ilyen szerkezetű pergola készült.

A homlokzatok, az oromfalak, a kettős álló korcos magastetők héjalása, és a pergolák is mind hófehérek, így nagyszerűen élnek a foglalkoztató szárnyak vidám, de egységenként különböző színű homlokzati színezett betétfelületei. Az utca homlokzaton, és az összes tervlap címkén is, szerepel az óvodaépület sematikus színes ábrája is, ahol a visszaköszönnek a vakolt betétek gondosan megkomponált színei. A belső terekben a padlóburkolat színváltásai jelzik a belső funkció változásokat.

Gratulálunk az Építész kollégáknak a racionális egyszerűséggel, gondosan végig tervezett épülethez, ezt szeretnénk kifejezni a MÉK Különdíjával, és további sikeres munkát kívánunk.


 Evhaza montazs 2022 Sipos

A Magyar Építőművészek Szövetségének Szakmai Különdíja

Sipos György – A műemléki védelem alatt álló Rónay sírkert helyreállítása, Kiszombor

Méltatást írta: Jánosi János, Ybl Miklós és Pro Architectura díjas építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének képviseletében

„TRENDI ÉPÍTÉSZET”, AVAGY A MÚLT BECSÜLETE

a Kiszombori Rónay család sírkertjéről

Sokan sokféle képpen állunk az építészethez – és jól is van ez így – más és mást gondolunk az épületek megformálásáról. Ha igazán nem hazudunk magunknak még a „trendire” is figyelünk munkáink során. De nem tudok trendibbet elképzelni az adott Közép-Kelet európai történelmi hagyományaink és viharaink közepette, mint a múlt értékeinek megértését. Mert lehet akármilyen „trendi” a világ, a múlt ismerete nélkül nincs jövő. És ki mennyire ismeri a múltat, annyira lát előre a jövőbe – mert hát mi építészek mégis csak a jövőnek építünk - és a kettő ismerete között lehetünk csak JELEN a világban.

Kezdjük hát a múlt megismerésével: (részlet a tervezők műszaki leírásából)

...Kiszomboron az Óbébai utcai temető keleti fele kezdetektől fogva a német felmenőktől származó Rónay (1846 előtt Oexel) család temetkezési helyéül szolgált.

 

A Rónay családról:

A birtokszerző Oexel Mátyás József volt, aki 1781-ben Bécsben tartott kincstári árverésen szerezte meg a több mint 7.000 holdas zombori uradalmat. A letelepedést követően a család gyarapodott, a gazdaságot és a települést felvirágoztatta, emellett az akkori Torontál-Csanád megyei közigazgatásban, ill. az országgyűlésben a család kiemelkedő tisztséget töltött be és fontos közéleti szerepeket vállalt. A család a II. világháborút követően elmenekült, így a sírkert is elhagyatottá vált, többször kirabolták, hosszú évtizedek alatt a növényzet benőtte, hatalmába kerítve az épületeket is. A három épületegyüttes bemutatása:

 

A kálvária kápolna és kripta:

A sírkert legkorábbi építménye a kiszombori katolikus plébánián fellelhető „historia domus” feljegyzése szerint 1873-ban épült, az akkori kornak megfelelő romantikus stílusban. Építtetője: zombori Rónay Jánosné, ivándai Karácsony Emília. Feltehetőleg korábban is állhatott itt emlékhely Az első periódusban ekkor kaphatott a dongaboltozatos épület alulról megtámasztó „gurtni” sort, ekkor épülhetett a tetőzetre kétirányból felvezető lépcső, a golgotát időző, három falazott emelvényre állított kálvária kereszt és az épületet körbe vevő, Krisztus szenvedéstörténetének emléket állító 14 falazott oszlopokból álló stációsor. A

kápolnát a századfordulón a keleti irányban kriptával bővítették. Itt már a födémet korabeli un. bauxitbeton szerkezettel építették. A kriptában hét sírkamrát alakítottak ki, falazott oltárral, amelyre az építtetők Rónay János és Karácson Emília kőtábláját helyezték el. A tagolt épületet erőteljes négyszögletű sarokpillérek hangsúlyozzák, amelyeket kereszt motívumokkal áttört mellvédfalazat köt össze.

 

Rónay Jenő sírkápolnája:

A centrális elrendezésű sírkápolnát a zombori „Tornyos kastély” birtokosa, Rónay Jenő építette a családja számára 1902-06 közötti időszakban, neoromán eklektikus stílusban. Acentrális elrendezésű, középen nyolcszögletű kupolával kiemelt térhez kapcsolódva két oldalon sírkamrákat alakítottak ki, imapadokkal berendezett négyzetes ravatalozó térrel, a kápolna apszisában oltárral. Az épületet fiatoronnyal, kereszttel kiemelt nyolcszögletű sarokpillérek tagolják.

 

Borzeczki kripta:

A Rónay család oldalági rokonsága építtette az 1930-as években, kora-modern stílusban. A sírkert egységes állapota akkor bomlott meg, amikor a Borzeczki kriptát megépítették. Ekkor hét stációt elbontottak, közülük hármat hátrébb újra megépítették úgy, hogy a modernista kripta a stációk ívét formálja. Ekkor megbomlott az eredeti stációk íve. Az elmaradt négy stációnak a két épület falában két-két fülkét alakítottak ki és ezekben helyezték el a stáció ábrázolásokat. A kriptában hat sírkamrát alakítottak ki, amelyeket később sem bolygattak meg, így ott a halottak exhumálására sem került sor. Az 1990-es rendszerváltást követően Kiszombor Önkormányzata, a Rónay család iránti tisztelete és megbecsülése jeléül a sírkertet rendbe hozatta. A továbbiakban különböző eljárásokban - melyeket most a műleírástól eltérően nem sorolnék fel – és Szegvári Ernőné polgármester nem kis fáradságos munkájának köszönhetően az épületegyüttes állami tulajdonba került és csak így nyílhatott meg az út az épületegyüttes felújításához. 2016-ban a sírkert elhagyatott és gazdátlannak tűnő állapotban volt. 2016. decemberében az MNV Zrt.

Szegedi Délalföldi Regionális Irodája, Papp Vilmos műszaki menedzser közreműködésével az elvadult növényzetet kiírtatta, a területet rendezték, valamint gondoskodott a kripták lezárásáról. 2017 márciusában a Kiving Kft a helyreállítás megtervezését a műemlékek helyreállításában nagy gyakorlattal rendelkező Tér és Forma – Szeged Építész Irodára bízta, Sipos György felelős tervező közreműködésével. 2015-2017 közötti időszakban a sírkert kutatásával mélyrehatóan foglalkozott Borsi Sándor kiszombori szobrászművész és

helytörténész, figyelemre méltó a kutatómunkája és rajzai. Ezenkívül még Marosvári Attila, zombori származású történész-muzeológus által szerkesztett kiszombori monográfia, Rónay Elemér: A zombori Rónay család története, Gilicze János makói levéltáros és Marosvári Attila gondozásában megjelent monográfiája szolgáltak a kutatás és a helyreállítás alapjául. A tervezés legfőbb szándéka volt, az időrendre is tekintettel, hogy az épületek és a stációk eredeti állapotba kerüljenek helyreállításra. Kiegészítésre, változtatásra csak a tartósság és szakszerűség érdekében, egyes épületszerkezetek esetén került sor. A kivitelezés a 2017-18-ban elkészített kivitelezési tervek többszöri közbeszerzési eljárás eredményeként a Kincstár (MNV Zrt.) a KIVING Kft. közreműködésével, a FERROÉP Zrt. kivitelezésében készült. A szerződést a Covid járvány kitörését megelőzően 2 héttel írták alá, melynek eredményeként a Lázár János országgyűlési képviselő által „kitalpalt” és plusz forrásokkal kiegészített pénzösszeg éppen még nem került befagyasztásra.

 

Ennyi a műszaki leírásból.

Aki ilyen mélységben ismeri és tárja fel a múltat és ennyit, ilyen színvonalon tesz annak megmentésért, az jövőt is képzel magának. Csak építész szemmel fel sem foghatjuk ezek jelentőségét! Oly sokszor és oly sokan akartuk a múltat végképp eltörölni... Szerencsére itt nem ez történt, hálásak vagyunk érte itt és most ezzel a díjjal is. A Magyar Építőművész Szövetség nevében ezért is tartjuk fontosnak, „trendinek” ezt is, mert csak így tudunk jelen lenni a világban, a múlt megbecsülése és egy elképzelt jövő víziója között.

 


Evhaza montazs 2022 Gyergyak

Leier főtámogatói különdíj

Gyergyák Ákos DLA és Kozák Barnabás – Belvárosi Társasház átépítése Pécsett

Méltatást írta: Erhardt Gábor, 2021-ben Ybl Miklós- és Pro Architectura díjjal kitüntetett építész

Pécs számomra – a várost fájóan ritkán látogató építész számára – Dévényi Sándor építészetével egyenlő. Bár vándoriskolásként még hűvös távolságtartással figyeltem az ő építészetét, de megismerve az alkotót, az embert megértettem és ezáltal megszerettem épületeit is. Mert Pécs és Dévényi építészete ilyen: meg kell ismerni, ahhoz, hogy igazán szeretni lehessen. Természetesen lehet imádni a mediterrán város sokszínűségét, ízeit, de az csak a felszín…

Gyergyák Ákos DLA és Kozák Barnabás belvárosi társasháza is így „működik”. Első ránézésre egy hangulatos, harmonikus homlokzatú, háromszintes épületet látunk, amely szervesen illeszkedik az utcaképbe, mégis eltéveszthetetlenül mai. „Mediterránsága”, de egyben kortárs karaktere szinte kézzelfogható, mégis van benne valami egyedi, pécsi hangulat.

Már a helyszín is kitűntetett, amennyiben itt a több évszázados történeti múlt a közelmúltig íródott, illetve máig íródik az Aradi Vértanúk útjának kialakításával, belakásával. Értékek sora tárult fel, vagy jött létre az elkerülő út építésekor, amire a díjazott épület nagyon jól reflektál.

A telken korábban álló, évtizedek alatt szinte minden értékétől megfosztott épületből csak a legszükségesebb maradt meg: a falak és ezáltal a történeti karakterű tér- és nyílásrendszer. A Megbízó és a Tervező felvállalta az ezáltal nehézkesebb alaprajzi szervezést és a kötött főhomlokzati struktúrát, lyukarchitektúrát. A korábbi kétszintes házból észrevétlenül válik háromszintes épület, amire a felső két szint nyílásainak összevonása, közös keretezése elvontan, de kedvesen éppen csak emlékeztet. Az egykori bejáratot megtartva, a nyugati nyílástengely leválik a többi négyről, ezáltal megtöri a homlokzati monotóniát. A vakolatarchitektúrát jól egészíti ki a jura mészkő lábazat és nyíláskeretezés, valamint a speciálisan ide gyártatott Zsolnay kerámia bélletburkolat. A főhomlokzat a tervezettség érzetét kelti, de teljesen szervesül klasszicista műemléki szomszédjához.

Az alaprajzi szervezésre is a hely szelleméből fakadó esetlegesség és a tudatos tervezettség egyensúlya érvényes. Az „L”-alakú beépítés megtartása tiszteletteli gesztus, amelyet több rétegben tölt ki az épületben helyet kapó három lakás és egy iroda. A telek nagy lejtésének köszönhetően szerves lehetőség adódott a lakások intim tereinek, saját udvarainak szintbeli szeparálására, ugyanakkor egy kimondottan izgalmas belső közlekedési rend alakult ki.

Az utcai homlokzat kőburkolata, natúrfa nyílászárós, vakolt világa az udvari oldalon szinte észrevétlenül vált – az egykori gazdasági és műhelyépületeket megidéző – téglaarchitektúrába. Ezáltal szintekre bomlik a főépület, illetve önálló életre kel a kishajlású, fémlemezzel fedett hátsó épületrész, amelyben tulajdonképpen egy kétszintes családi ház kapott helyet.

A kiváló minőségben megvalósult építészeti részleteket, finomságokat még hosszan lehetne sorolni, összességében azonban elmondható, hogy a nyugati oldalon kapcsolódó Petrezselyem kút időtlen, mediterrán hangulata mellé egy olyan épület épült, ami követendő modellt mutat a kisléptékű, értékorientált, a helyhez kötődő társasházépítésre vállalkozóknak. Bárcsak sokkal többen lennének ilyenek!

 


 Evhaza montazs 2022 Benczur

Hella Támogatói Különdíj

Benczúr - Weichinger Studio Kft., Benczúr László, Weichinger Miklós - Normafa Kapu – Fogadóközpont, Budapest

Méltatást írta: Dévényi Sándor DLA, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas magyar építész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a 2022. évi Év háza pályázat társelnöke

Normafa sportterület látogatóinak kiszolgálása és a terület üzemeltetési feladatainak ellátása érdekében a XII. kerületi Önkormányzat fogadóközpont építését határozta el. A megfelelő terv kiválasztása céljából meghívásos tervpályázatot hirdetett meg. Ezt a pályázatot nyerte meg a BW Stúdió Benczúr László és Weichinger Miklós építészek tervével. A Normafa Kapu Látogatóközpont épületében étterem, sportszer kölcsönző, egész évben működő tanuló sípálya és az épület fenntartásához, valamint a park üzemeltetéséhez szükséges helységek találhatóak.

A tervezők a főváros zöld tetején, a domborzatot követő, a természeti környezetbe beágyazódó épületet terveztek. A sípálya funkció persze magától értetődően a lejtőre simuló formálást igényel, de ez a gondolatiság az együttes egészének az alakítására meghatározó. A formagazdag épületet jó ritmusok, plasztikus tömegalakítás, kiérlelt részletformálás és szép belső terek jellemzik. A közönségforgalmi terek érzékeny kapcsolatban vannak a zöld környezettel. Az együttes részét képezi a telken elhelyezkedő, változatos sorsú villa épülete is. Ennek példaértékű felújítása az örökségvédelem szempontjainak figyelembe vételével történt.

A megvalósult épület a Normafa környék tervezett rehabilitációjának nagyvonalú nyitó, a mércét magasra tevő alkotása.

Értékei elismeréseképpen a zsűri az alkotókat a „Hella támogatói különdíj”-ban részesíti.

 


 Evhaza montazs 2022 Draskoczy

Meva Támogatói Különdíj

Draskóczy Gergely, Németh Tamás, Mészáros Gabriella, Bereczki Sándor, Szakolczai Alida - Kozmo Hotel és Társasház, Budapest

Méltatást írta: Erő Zoltán, 2021-ben Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építész

A Józsefvárosi Telefonközpont épülete mindig rejtély volt a városlakók számára. A hatalmas platánfák mögött álló várszerű épület zártságával, különös architekturájával, magas faragott kő lábazatával a megközelíthetetlenséget sugallta. Megközelíthetetlen volt az épület a nagyközönség számára akkor is, amikor működött, és megközelíthetelen volt hosszú évekig, amíg használaton kívül állt.

A zárkózottság évtizedeit váltotta fel a KOZMO hotel megnyitása. Mostantól az épület nyitottan, vendégvárón működik, a budapesti turizmus egyik legérdekesebb szállodájaként.

Már maga a tény is meghökkentő: magas színvonalú szálloda nyílt a Horváth Mihály téren, Budapest korábbi krízisterületének központjában. Igen, az idők változnak: a városrehabilitációs törekvéseknek köszönhetően a terület presztízse alapvetően megváltozott, ma már egy ilyen igényszintű funkció is elfoglalhatta az épületegyüttest. Ehhez persze bátorság és vízió kellett - már csak ezért is elismerés illeti a befektetőket! Ezek egymást erősítő folyamatok, a városrész felfelé tartó spirálpályájának jelei.

Az épületegyüttes rendkívül bonyolult - az átalakítás az első gondolattól kezdve számos kreatív ötletet igényelt. Az eredeti funkció térrendszere alapvetően a technológiának megfelelő nagyterű helyiségekre épült megtetézve ezt a központi teret uraló nagyléptékű lépcsőházzal. Ebbe a térrendszerbe csak úgy lehetett szállodát elképzelni, ha az építtető és az építész kezdetektől fogva nyitott volt a szokatlan, a standardtól eltérő megoldások iránt. Ebben a házban minden szoba, minden közösségi tér kialakítása egyedi gondolatokat igényelt.

Az épület egyedisége nem kis részben az eredeti tervezőtől, Ray Rezsőtől örökölt adottság - a funkcióváltás talán éppen azért is vált lehetővé, mert az egykori épület magában hordozta a kihívást. Az 1910-es épület abban az időben született, amikor Budapest a legösszetettebb stíluskörben épült át, a neobarokktól a szecesszión át szinte a korai modern megjelenésével mindenféle kísérletnek tanúi lehettünk. Ennek megfelelően a telefonközpont épületét is hiba lenne valamilyen stíluskategóriába sorolni - voltaképpen egyedülálló, a városban máshol nem ismétlődő formavilágról van szó. Az átalakítás tervezői ezt a világot úgy egészítették ki, hogy az új elemek a régi együttest homogén teljességgel szövik át: a „talált és a csinált” elválaszthatatlan harmonikus egységgé forr össze. Az átalakítás legnagyobb erénye ez: a történeti és az új elemek a ház minden pontján finoman keverve köszönnek vissza. Maga a fő térrendszer alakítása is ezt mutatja: miközben az együttes fő térstruktúrája, a főlépcső attrakciójára ráépülve az eredeti maradt, már magának a bejáratnak a kialakítása, az egykori áthajtó finom beüvegezése révén az épület használhatósága gyökeresen megváltozott. Hasonlóképpen alakultak ki a szállodai szobák, a társasházi lakások, a közösségi terek - az éttermek és bárok, a wellness és az edzőterem, a rendezvénytermek. mindig az épület adottságaihoz igazítva, az adottságok és az új funkciók párosításával. Történik pedig mindez úgy, hogy az új hozzátétel karakteresen kortárs világot képvisel, mely nagyvonalúságot, gondos megformáltságot mutat.

Mindennek köszönhetően a KOZMO hotel az épített örökségünk megőrzésének és tovább éltetésének egyik legérdekesebb példája - biztos vagyok benne, hogy még sokszor fel fogjuk idézni. Köszönet érte. Cserében folyamatos teltházat kívánunk!

 


 Evhaza montazs 2022 Banati

Prefa Támogatói Különdíj

Bánáti Béla, Hartvig Lajos DLA, Lőcsei Vera, Kiss Noémi – A Bánáti + Hartvig Építész Iroda új irodaépülete, Budapest

Méltatást írta: Tóth Balázs, okl. építész, az Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft. szabványügyi és képzési témavezetője

Rendes ember nem pazarol, és nem szemetel

Én azt szeretem az efféle épület-méltatásokban, hogy az ember egy kicsit el tud mélyedni a környék és az épület múltjában, tanulmányozhatja a ház részleteit, elgondolkodhat a beruházók és a tervezők elképzelésein és rácsodálkozhat az egykori és mostani kivitelezők mesterségbeli tudására és persze lehetőségeire, illetve azok korlátjaira.

A Magyar Nemzet adta hírül 1964. január 17-én, pénteken, hogy „A főváros egyik legmodernebb éttermét és sörözőjét, az Alba Regiát, csütörtökön nyitották meg a lágymányosi lakótelep tövében, a Fehérvári út 38. számú házban. Az Alba Regia étteremben egyszerre 200 személy étkezhet. A söröző érdekessége, hogy egész nap árusít zónaételeket. Nyáron, a tető- és az utcai teraszokkal együtt mintegy 600 személy befogadására képes a kis kombinát.”

Egy ugyanezidőbeli, talán egy folyóiratban megjelent hirdetésben pedig ez olvasható: „Buda új színfoltja a minap megnyílt Alba Regia étterem, söröző. A modern hangulatos helyiségekben a magyar és francia konyha különlegességeit szolgálják fel. Kitűnő borok. Esténként Sárdi Elemér tizennégy tagú népi zenekara játszik. A sörözőben zóna-ételek, frissen csapolt és palackozott sör. Menürendszer, előfizetéses étkezés, elvitel esetén IV. osztályú árak.”

A vendéglő előfizetéses étkezése az irodalomtörténetbe is belekerült, Ferencz Győző Karrier című írása így kezdődik: „Valamikor 1964 őszén vagy 1965 tavaszán hazafelé tartottam az Alba Regia étteremből, ahová ebédre voltam befizetve. Útközben a Fehérvári úton egy könyvesboltban megvettem Tadeusz Dołęga-Mostowicz Karrier című kétkötetes regényét. … Az ötvenes-hatvanas évek fordulóján épült, késő szocreál lágymányosi lakótelepen az Alba Regia a szomszéd házhoz tapasztott, bauhaust idéző, kocka alakú pavilonban üzemelt. Tetőteraszán, egy kis irodában lehetett megvenni a heti ebédjegyeket. Tanítás után átballagtunk, az asztaloknál elszórtan üldögélő tíz év körüli gyerekeknek karján fehér asztalkendővel pincér szolgálta fel a menüt. Borravalót is adtunk. Ötven fillért?”

Arra pedig én emlékszem határozottan, hogy egy több mint fél évszázaddal ezelőtti magyar film szereplői ennek a kis kombinátnak a tetőteraszán táncoltak. Ott azért lehetett némi dinamikus terhelés is. Mindezt azért mondom, mert a helytörténeti kutakodás nem csak arra alkalmas, hogy elmerengjünk a tizennégy tagú zenekaron, a hatvanas évek lengyel-magyar irodalmi kapcsolatain vagy az ötven filléres borravalón, hanem hogy visszagondoljunk a ház élettörténetére és tisztelettel adózzunk az egykori tervezőknek és kivitelezőknek. A Fehérvári út 38. egy majd’ hatvan éve álló, láthatóan többféle funkció kiszolgálására alkalmas jó épület, amely megfelelt étteremnek, zenés presszónak a tetőteraszon, elviselte, hogy filléres bolttá alázták, csendben tűrt és most – még ha fellengzősen hangzik is - megdicsőült. Ezért érdemes volt kivárni – mondhatnánk szintén kicsit fellengzősen. A Bánáti és Hartvig Építész Iroda új irodája az utóbbi években minden díjat elnyert, amit csak lehetett, minden szaklap írt róla rövidebb-hosszabb méltatást.

Minden cikkben elolvasható a tervezők jelmondata, hogy „Amit lehet, használj fel újra, ne burkolj, ne fess semmit csak azért, hogy szép legyen!". Erről eszembe jut, hogy mikor nemrégiben családom egyik idősebb hölgytagját teával kínáltam és mutattam neki az általam szépnek tartott egyszerű vonalú, fehér bögrét, akkor kézbe vette, körbeforgatta, megnézegette és azt mondta, hogy szép, szép, de még szebb lenne, ha lenne rajta valamilyen minta, mondjuk egy virág. Attól tartok, hogy ő kevésbé értékelné az irodaépület gondolatiságát, tiszteletre méltó őszinteségét és még az a praktikus megoldás sem derítené jobb kedvre, hogy ebben az irodában „in situ” tanulmányozhatók a szakma alapjai, a statika, az épszerk és az épülettechnikai rendszerek különböző megoldásai. Egy betévedő Schmidt kalapács a mennyországban érezné magát.

Szerencsére nem a mi feladatunk eldönteni, hogy mi a szép – az enyém biztosan nem, azt pedig sejteni véljük, legalábbis szeretnénk, hogy mi a jó. Köszönet a tervezőknek és a megvalósítóknak társadalmi tudatosságukért és környezetünk iránti elkötelezettségükért. Azt különösképpen köszönjük, hogy nem csak elméletben képviselik a fenntartható építészeti szemléletmódot, hanem mindezt jó példát mutatva következetesen végigvitték az épületen, így a kevésbé bennfentesek, valamint a kívülállók számára is elérhetővé és megérthetővé tették a nem szemetelő és nem pazaroló gondolatiságot.

Reméljük, hogy a hatvanéves épület hamarosan új funkciójában is helyszínévé válik valamelyik irodalmi alkotásnak, netán feltűnik majd egy új, közönségsikert arató filmben, még ha nem is rokiznak majd a tetőteraszon.

 


 Evhaza montazs 2022 Klobusowszky

Terrán Támogatói Különdíj

Klobusovszki Péter DLA, Rose Balázs -  Családi ház, Göd

Méltatást írta: Lente András, 2021-ben Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építész

Az 1920-as években épült kis nyaraló épület bővítése a jelenlegi állandó lakófunkcióra tipikus építtetői igény. Tömegével hagyják el a várost a lakói az élhetőbb külső területek felé orientálódva, reménykedve egy zöldebb és élhetőbb területben. Itt és most jó tervezői döntések sorát láthattuk a terveken erre, és a megépült ház példaértékűen igazolja is mindet.

A kicsi is lehet jó. Sőt. Külön örülök a normális emberi szükségleteket jól kielégítő területarányokhoz, öröm ma ilyet látni a megalomán építések – és tárgyak - korában.

Bölcs döntést mutat a régi építési hely megtartása, még az új födémmel és a kényszerű aláalapozással együtt is. A jól telepített új kis kerti építménnyel jól és izgalmasan használható differenciált kertterületeket adva az épületek között. Tükröt tart a jelenkori buta szabályozás felé, lehetne akár értelmes építési szabályzatot is írni. (vagy megtartani a régit)

Heroikus építési munka a meglévő falak megtartása ebben az esetben is, de a környezetterhelése mindig kisebb a megtartásnak, mint az újraépítésnek, és ennek fontossága felértékelődik.        

Príma az új téglahomlokzatokkal a hőszigetelés megoldása és az épülettömegnek ezzel a minőségi irányba történő elbillentése is. Tökéletes arányokkal kezeltek a régi-új homlokzatok is, a tégla-fa anyag kombinációja örökérvényű. Bár így tető túllógás nélkül lesz némi munka a faburkolatok szintentartásában a tornác mellett.

A főépület belső terében mindkét szinten folytatódik a minőség továbbvitele. Tiszta fehér falak, látszó beton födém, homogén faburkolatok, ablak bélletek, szekrények, mindenhol az egyszerűség, a jó értelemben vett modernizmus, és a ragyogó arányérzék.

Az új kerti pavilon külső megjelenése kilép ebből a tégla világból, szándékosan „az itt sem vagyok” érzetét keltve befuttatott rácshomlokzatával. Belül mindent bevon a faburkolat már-már bútorszerűvé téve azt, meghitt bensőséges teret adva a kis önálló lakóegységnek, saját intim terasszal, kertrésszel. És mindezt úgy és akkorára építve, hogy a két épülettömeg viszonya gazdagíthassa a kertet minden szempontból.

Gratulálok az alkotóknak és az építtetőknek is, biztos jó itt lakni. És sokáig az is lesz.

 

Olvassa el, hogyan látta a díjazottakat a neves szakmai zsűri az előző években:

2021 Rajztábla 1

 

 

2020 Rajztábla 1

 

 

2019 Rajztábla 1

 

 

 

Év háza 2022. A rangos szakmai díjat a budapesti A15 villa és a szolnoki Várkapu Látogatóközpont nyerte

Elegáns budapesti villa és a szolnoki Várkapu Látogatóközpont tervezői vehették át az Év háza pályázat a szakmai zsűri által odaítélt díjait. Az építészeti közélet rangos elismerése, az évtizedes hagyományra visszatekintő független szakmai pályázat eredményeit gálaest keretei között ismertette a zsűri, szeptember 30-án, a Symbol Budapestben. A helyszínről élőben közvetített eseményt a teremben ülő közel 130 szakember mellett sokan az online térben követték az idén is.

 

A 2008 óta új időszámítását élő szakmai pályázaton családi ház, kis társasház, valamint középület kategóriában oszt ki fődíjat a zsűri, ami mellett két szakmai és további 5 támogatói díj odaítéléséről is dönt. Sőt a szervezők harmadik éve a közönség véleményét is megkérdezik.

Idén 20 középület és 25 családi ház került az elismert szakemberekből álló zsűri asztalára. A pályázatot évről-évre a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége szakmai védnökségével írják ki, fenntartását pedig az építőipar legnagyobb gyártóinak együttműködése és támogatása teszi lehetővé.

Az Év háza pályázatot a Leier Hungária Kft. mint főtámogató mutatta be 2022-ben is. A családi ház, lakóépület kategóriát a Prefa Hungária Kft. és a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft., a középület kategóriát pedig a Hella ÁNR Árnyékolástechnika Kft. és a Meva Zsalurendszerek Zrt. támogatta.

 

„A független szakmai pályázatok építő szerepet játszanak a társadalmi párbeszéd kialakításában”

Az Év háza pályázat 2022 szakmai díjait mindkét kategóriában Szoják Balázs, a pályázat alapító kurátora és a zsűri elnöke, Noll Tamás, Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Építész Kamara egykori elnöke, adta át a legjobbnak ítélt épületek tervezőinek. A zsűri elnöke köszöntőjében a középület kategória idei rendkívül erős mezőnyét méltatta, egyúttal hangot adott a zsűri azon véleményének, hogy a nehézségek ellenére az idei évben is sok kiemelkedő szakmai teljesítmény közül választhatták ki a legjobbakat.

Szoják Balázs, a díj alapító kurátora köszöntőjében kiemelte a független szakmai díjak a szakmai közéletben játszott szerepét, valamint a pályázat mind a szakmára, mind a társadalom egészére, valamint a pozitív építő és alkotó gondolkodásra gyakorolt hatását, amelynek különös jelentőséget adnak a körülöttünk zajló események is.

 DSC4319

A támogatók képviseletében hozzájuk csatlakozó Komlós Andor, a Leier Hungária Kft. ügyvezető igazgatója az építőanyag gyártó cégek és az építészek kapcsolatának fontosságáról szólva hangsúlyozta a szakma, a cég fejlesztéseinek a megrendelő felé történő közvetítésében játszott vitathatatlan szerepét. „Az elmúlt évek fejlesztéseit az új kihívás, az energiafelhasználás csökkentésére, az otthonok „rezsiállóvá” tételére való törekvés határozta meg. Ennek eredményeként került a piacra az évek óta tapasztalt szakemberhiányra megoldást kínáló előregyártott beton építőelemek új innovációja, a klímafödém.” – emelte ki az ügyvezető a cég legfrissebb fejlesztésének jelentőségét.

 DSC4333

Budapesti villa és szolnoki középület nyert

Családi ház kategóriában a fődíjat idén Fazekas Katalin DLA és Vilics Árpád egy téglaburkolatos, elegáns A15 villa tervezéséért kapta, míg a legjobb középületért járó díjat Álmosdi Árpád, Csendes Monika és munkatársaik Szabó Gabriella, Balogh Tóth Anna a szolnoki Várkapu Látogatóközpont tervezőinek ítélte oda a neves zsűri.

Fernezelyi Gergely DLA, Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építész az idei, családi ház kategóriában, a független zsűri által fődíjjal jutalmazott svábhegyi villáról mondott értékelésében így fogalmazott: „A Kettőpera Stúdió munkája gondos alapossággal és a környezet, illetve a megrendelő iránti érzékenységgel készült. Fazekas Katalin és Vilics Árpád épülete stílusosan és kifinomultan ötvözi a nemzetközi építészeti trendek friss lendületét a helyszínre jellemző anyaghasználattal és tömegével elegánsan idézi meg a környezet meghatározó villáinak világát. A házat érett építészeti gondolatok izgalmas sűrűsége és részleteiben kérlelhetetlen igényessége emeli ki a többi magasszínvonalú kortárs épület közül.”

Evhaza montazs 2022 Fazekas

 

A szolnoki Várkapu Látogatóközpont értékelését a zsűri képviseletében Szoják Balázs, az Év háza díj alapító kurátora mondta el az eseményen. „A vár, a nyomainak hiánya ellenére, konkrét formai emlékek nélkül, de a mai szolnoki identitás élő része és igénye maradt. Ennek az eltűnt múltnak a megidézését láthatjuk a történelmi árvízvédelmi falakban, a várszerű formálásban, és az egykori kő kaputorony felelevenítésében, az új látogatóközpont létesítésekor.

Az alkotók őszinte, tiszta és mai elemekkel formáltak. Kemény határt szabtak maguknak a bizonytalan múlt felé fordulásnak. Nem archaizálnak, hanem kortárs választ adnak építészetileg a feltett kérdésre. Nem várat terveztek, nem másoltak, hanem inkább egy várszerű, élő funkcióval megtöltött jelet hoztak létre.

Evhaza montazs 2022 Almosdi

 

7 épület kapott különdíjat

Az Év háza pályázat esetében ki lehet jelenteni, hogy a támogatói különdíjak is egytől egyig szakmai díjak, hiszen odaítélésükről szintén a zsűri dönt – ezúttal is 7 ilyen díj talált gazdára.

A következő épületek tervezői vehettek át különdíjat a 2022. évi Év háza pályázaton:

  • Biró Béla, Fodor Dániel, Kállay Ferenc, Nagy Béla: Fészek Református Óvoda, Debrecen - a Magyar Építész Kamara Szakmai Különdíja
  • Sipos György: A műemléki védelem alatt álló Rónay sírkert helyreállítása, Kiszombor - a Magyar Építőművészek Szövetségének Szakmai Különdíja
  • Gyergyák Ákos DLA és Kozák Barnabás: Belvárosi Társasház átépítése Pécsett - Leier Főtámogatói Különdíj
  • Benczúr László és Weichinger Miklós: Normafa Kapu – Fogadóközpont, Budapest - Hella Támogatói Különdíj
  • Draskóczy Gergely, Németh Tamás, Mészáros Gabriella, Bereczki Sándor, Szakolczai Alida: Kozmo Hotel és Társasház, Budapest - Meva Támogatói Különdíj
  • Bánáti Béla, Hartvig Lajos DLA, Lőcsei Vera, Kiss Noémi: A Bánáti + Hartvig Építész Iroda új irodaépülete, Budapest - Prefa Támogatói Különdíj
  • Klobusovszki Péter DLA, Rose Balázs Családi ház, Göd - Terrán Támogatói Különdíj

 DSC3745

Híd a szakma és a megrendelő között

Az Év háza pályázat a szakma által az építésznek ítélt díj, a folyamat újdonsága azonban, hogy a szervezők idén is megkérdezték a nagyközönség véleményét a pályaművekről. A közönségszavazás megrendezését idén családi ház kategóriában az OTP Ingatlanpont és az OTP Pénzügyi Pont, középület kategóriában pedig az Internorm Ablak Kft. támogatása tette lehetővé. „A közönségszavazás fontosságát továbbra is abban látjuk, hogy az hídként szolgálhat a szakma és a megrendelők között. Érdekes látni, hogy néha mennyire más a szakma és megrendelő véleménye” - mondta Rajki Diána, a mintegy 12 éve a pályázati folyamatot szervező Build-Communication ügyvezetője.

Hasonló véleményen van Piros Szilvia a közönségszavazás családi ház kategóriáját támogató OTP Ingatlanpont Kft. régióvezetője, aki a díjátadón így fogalmazott: „Az Év Háza családi ház, kis társasház közönségszavazás támogatóiként küldetésünknek tekintjük, hogy ösztönözzük azt a folyamatot, hogy párbeszéd alakuljon ki az építész szakma és az általuk alkotott épületek használói között. Az otthonteremtés szakértőiként szoros kapcsolatban állunk az ingatlantulajdonosokkal és különösen fontos számunkra a véleményük. Úgy gondoljuk, hogy a közönségszavazás jó lehetőség arra, hogy a pályamunkák a szakmai megmérettetés mellett szélesebb körhöz is eljuthassanak.

 DSC4190

 

„A korábbi évek tapasztalatai alapján idén is örömmel csatlakoztunk ehhez a kezdeményezéshez. Egy középületen az ablakok nagyobb igénybevételnek vannak kitéve. Minőségi nyílászárókkal a nap mint nap érezhető komfort és a fenntartási költségek drasztikus csökkenése mellett hosszú távú, gondtalan üzemeltetést biztosítunk a beruházónak.” – indokolta az együttműködést Monostori Gábor, az Internom Ablak Kft. - műszaki vezetője.

 DSC4247

A középület kategóriában a közönség a Csörgő Csaba György és Szász Zoltán által tervezett jászberényi Rock Safety irodaépületét választotta a legjobbnak, míg családi ház kategóriában Rácz Lajos, kisújszállási családi háza bizonyult a legnépszerűbbnek.

Minden évben neves zsűri dönt

Nem túlzás azt állítani, hogy a hazai építészeti elismerések tekintetében az Év Háza Bíráló Bizottsága a legrangosabb szakmai grémium. A példamutató építészeti teljesítményeket értékelő zsűribe a hazai építészet legfontosabb szakmai szervezeteinek képviselői mellett minden évben meghívást kapnak az előző években Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építészek is.

A zsűri elnöki pozícióját Noll Tamás Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Építész Kamara egykori elnöke tölti be jelenleg. További társelnökök Dévényi Sándor DLA, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, az Év háza pályázat elnöki tisztét 4 évig ellátó szakember, valamint Dr. Hajnóczi Péter DLA, a Magyar Építész Kamara elnöke, Krizsán András DLA, a Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke és Szoják Balázs építész, az Év háza díj alapító kurátora. A zsűri szakértő tagjai Tóth Balázs, okl. építész, az Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft. szabványügyi és képzési témavezetője, valamint Dr. Tóth Elek, a BME címzetes egyetemi tanára, illetve a 2021-ban Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építészek: Erhardt Gábor, Erő Zoltán, Fernezelyi Gergely DLA, Lente András és Szőke László.

 DSC4365

 

További információ: www.evhaza.hu

 

 Kattintson és tekintse meg a nyertesek fotóit

 

 DSC3751

 

A sajtó számára további információ a pályázat szervezőjétől, a Build-Communication munkatársától kérhető.

Szelei Annamária - Tel: (30) 688 2074, E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

ÉV HÁZA 2021 - nyertesek méltatása

Az Év háza pályázat díjat 2018 óta családi ház, kis társasház, illetve középület kategóriákban ítéli oda a neves zsűri. A pályázat nem jöhetne létre, ha nem lennének támogatóink, amelyek a szakmai szövetségek mellett az építőiparban legjelentősebb gyártói. A támogatói különdíjak odaítéléséről is a zsűri dönt.

2021-ben tíz épület tervezői vehettek át elismerést 

Idén szeptember 22-én került megrendezésre, a legrégebbi független, rangos szakmai elismerés, az Év háza pályázat ünnepélyes díjátadóval és eredményhirdetéssel egybekötött gálaestje.

Ebben az évben 13 középület és 29 családi ház került a neves szakemberekből álló zsűri asztalára, közülük pedig tíz épület tervezői vehettek át díjat, ahol családi ház, kis társasház, valamint középület kategóriában osztott ki 1-1 fődíjat a zsűri, ami mellett két szakmai és további 5 támogatói díj odaítéléséről is döntöttek. Sőt második éve a közönség véleményét is megkérdezve, két közönségdíjat is átadtak a szervezők.

 

Alábbiakban a nyertes épületeket, a neves zsűri tagjai értékelik:


Evhaza Montazs Nyertesek 2021 Csillag K MOME

ÉV HÁZA 2021 pályázat – KÖZÉPÜLET KATEGÓRIA FŐDÍJÁT a MOME Campus új épületeinek tervezéséért Csillag Katalin és Gunther Zsolt kapták. A díjat Csillag Katalin vehette át.

Méltatás szerzője: Fazakas György, 2020-ban Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építész

A MOME campusfejlesztés 2014-2019-ig tartó folyamata első szakasza egy közel 5700 m²-es két épületet magában foglaló technológiai parkot tartalmazott. A MOME One (Műhelyház) 2016-ra, a MOME Two (Média és Műteremház) 2018-ra készült el. Az épületeket Csomay Zsófia és Németh Tamás (CET Budapest) tervezték.

A Műhelyházban tárgy és téralkotási tanulmányok, a Média és a Műteremházban nagy belmagasságú tér, kísérleti labor, fotólabor, filmstúdió, vetítőterem, kerámia és üvegműhelyek szolgálják ki a XXI. századi egyetemi oktatást. 

A második fejlesztési szakaszban Csillag Katalin és Gunther Zsolt vezetésével két meglévő épület került átalakításra és három új létesítmény jött létre 2019-ben.  

A Master épületben az MA képzés és adminisztráció, a Base épületben a BA képzés a MOME Up épületben az innovációs központ a könyvtár és a doktori iskola, a MOME Ground épületrészben pedig az épületeket összekötő közlekedők és a nagy összejövetelek helyszínéül szolgáló nagyterem létesült a kiszolgáló funkciókkal együtt. 

A terület legrégebbi épülete a gond-űző villa feltehetően 1845 körül épülhetett, új funkciója akár professzori klubként is jellemezhető. 

A campusfejlesztés által gyökeresen megújult fizikai környezet, az új intézményi keretek arra késztetik az egyetemi hallgatókat és oktatóikat, hogy egy szabadabb, kreatívabb alkotói légkörben végezzék tanulmányaikat, és képzésük befejezése után világszínvonalú alkotókká váljanak. 

Gunther Zsolt korábban a MOME Egyetemen végezte doktori tanulmányait, óraadó oktatóként is dolgozott ott, elmondása szerint a tervezés megkezdésétől a projekt megvalósulásáig kéz a kézben tudtak dolgozni a tervezők az egyetem munkatársaival. Nem kellett győzködni a Megbízót, a magasabb esztétikai értékek vagy a tágasabb, nagyobb belmagasságú flexibilis terek elfogadása érdekében. 

Az építészettörténeti előzményeket vizsgálva a 60-70-es évek hatását fedezhetjük fel a MOME One és a MOME Two épületekben. Ez a két sötét téglaburkolatos épület emlékeztet az Iparterv nagyvonalú ipari épületeire (mint pl: a Beloianissz Hiradástechnikai Gyár) tudatosan nem illeszkednek az 1954-ben szocialista realista stílusban főépülethez.  

Csillag Katalin és Gunther Zsolt érdeme, hogy az 1954-ben épült főépület tengelyére szervezett új épületegyüttes önálló építészeti karaktere jól illeszkedik a teljes együttesbe, sőt az alkalmazott „kopilit” üvegrendszer még a 60-as 70-es évek ipari épülettervező gyakorlatára is utal. 

A nagy belső terekhez kapcsolódó kisebb stúdiók közötti kapcsolat, a belső és külső terek napszakokhoz és évszakokhoz igazított átgondolt világítási rendszere teszi magasszintű építészeti alkotássá Csillag Katalin és Gunther Zsolt művét.

Sokat dolgoztak az új épületek homlokzati rétegrendszerének fényáteresztő képesség vizsgálatán, ahogy Ők mondták egy publikációban inspirációt jelentett számukra Moholy-Nagy László fény kísérletei. 

Kiemelkedő építészeti együttest alkottak, a Bíráló Bizottság egyhangú szavazattal ítélte részükre a Középület fődíjat. 

Kisfilmünk a nyertes épületről és alkotóiról


Evhaza_Montazs_Nyertesek_2021_Foldes_Laszlo_jav.jpg

ÉV HÁZA 2021 pályázat – CSALÁDI HÁZ KATEGÓRIA FŐDÍJÁT Földes László és Lukács Anna tervezőpárosnak ítélte a zsűri.

Méltatás szerzője: Szoják Balázs, építész, az Év háza díj kurátora

Jól emlékszem az ÉV HÁZA pályázat első éveiben arra, amikor felvetődött, hogy bíráljuk-e az épületeket esetleg az alkotó ismerete nélkül. Hamar elhalt a gondolat. A pályázat gondolatiságából is következik, hogy természetesen - adott esetben - egy alkotó többször is díjazható, hiszen a példaértékű ház, a példaértékű produktum áll a fókuszban.

Egy kiváló, és már többször díjazott építész idén ismét pályázott. És ismét példaértékűt alkotott mindannyiunk számára.

Földes László épülete, egy részletekre kiterjedő és kétségkívül alapos tervezési folyamat eredője. A végeredmény tiszta formáival, minőségi anyagaival és megvalósításával csendes harmóniát hozott létre a kert és a közvetlen és távolabbi környezete között. 

A sasadi, nem túl nagy, vízszintes telken pince plusz három szint magas épület született, a kompozíció mégis egyensúlyban van, léptéket tart. Nem túlzó, formálásával néhol láttatni enged, mégis intim. 

Egyedi aurája és egyénisége van, mégis érzünk benne utalásokat, áthallásokat, melyen nem idegenek a helyszínétől, sőt. Gondolok itt a háború előtti modernista hagyományokra, vagy letagadhatatlan bauhaus-os víziókra. A metszett hasáb tömegszerű forma szoborjellegű karaktert és magas minőségű esztétikát kölcsönöz az épületnek. 

Érződik az energiatudatosság is az anyagokban, szerkezetekben és a benapozás optimalizálásában is. 

Nem csupán a fentiek miatt tökéletes ez a ház. Azért tökéletes, mert az esztétikán felül messziről áthatja a racionalitás és a funkció. Biztosak lehetünk hogy az igényes építtető igényeihez precízen illeszkedik. Tágas, de mégsem terjengős. Tiszteletet parancsol, de nem hivalkodik. Halkan példát mutat.

Egyszerűen „perfekcionista”.

Kisfilmünk a nyertes épületről és alkotóiról 


Evhaza Montazs Nyertesek 2021 Honich Ricsi

Magyar Építész Kamara Különdíját Hőnich Richárd és Nagy Péter a Pilisi Len Látogatóközpon tervezésért kapták.

Méltatás szerződje: dr. Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke, az Év háza társelnöke 

A pilisi len, pilisszentiváni len vagy dolomit len (Linum dolomiticum) a len nemzetségbe tartozó évelő növényfaj. A Pilisszentiván környéki, kb. 10 hektárnyi dolomittörmelékes sziklagyepen, a Kis- és Nagy-Szénás hegy lejtőin él összesen kb. 1.000 példány. Csak Magyarországon előforduló, 1979 óta fokozottan védett növényfaj1.

A Pilisszentiván központjában található Pilisi Len Látogatóközpont annak érdekében épült, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik környezetnevelési bázisává, továbbá a Natura 2000 és védett területeken történő önkéntes természetvédelmi munka szervezésének Budapesthez közeli központjává alakuljon.

A Budai-hegység északi részén, Pilisszentiván, Piliscsaba és Nagykovácsi között elhelyezkedő Szénás hegycsoport élővilágát és a világon egyedül itt élő pilisi lent bemutató interaktív természetvédelmi kiállítás, vetítőterem és kültéri foglalkoztató várja a 28-30 fős csoportokban ide látogató érdeklődőket. Ehhez egy régi községi épület átalakítása, bővítése és teljes körű felújítása volt szükséges.

A település központjában fekvő telket és a rajta álló leromlott állapotú, földszintes, nyeregtetős falusias lakóházat a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága vásárolta meg. Az eredeti elképzelés arról szólt, hogy a meglévő házat kellene felújítani és kicsit kibővíteni. Az egyeztetések során kiderült, hogy a tervezett működésnek jóval nagyobb a helyi szükséglete, mint amit a meglévő házban el lehetne helyezni. Így döntés született a bővítéséről. A tervezett bővítés végül nem egy hozzáépítés a meglévő régi házhoz, hanem egy átlátható, függőlegesen sorolt vörösfenyő elemekkel készült nagyobb ház, ami körbe burkolja falazott épületet, és „a ház a házban” módon magába foglalja.

A régi épületet a tervezők teljesen kipucolták, az eredeti nyílászárókat és homlokzati rendjüket megtartva, a földszinten a foglalkoztató tér, a vetítőterem, az előtér, a teakonyha és a vizes blokk kapott helyet. A földszinti bővítményrészben a tornác, és a fedett, az oldalról nyitott kültéri foglakoztatótér épült.

Az emeleten tágas multifunkciós tér, ami diák szállásként is szolgálhat, hozzá kapcsolódó fedett terasz, iroda és vizes blokk található. Puritán, teljesen letisztult, minimalista alaprajzok – japános egyszerűség, tömény funkcionalizmus.

Az épület mögött a régi nyárikonyha épület megmaradt, raktár-tároló funkcióval, hasonló módon kezelt homlokzatokkal.

Az épület tömegét meghatározza a nyeregtető terep lejtését követő gerincvonala, a régi épület hófehér vakolt homlokzatai, valamint a vörös fenyőfa lamellák szerkezetek rajzolta, amik szemből nézve átláthatóak, de perspektívában már falfelület érzetét keltik.

Az új-régi épület illeszkedik a falusi környezethez, alkalmazkodik a környezetéhez, csak a ház hosszúsága tér el a környező házaktól. A bejárati, utcai főhomlokzati lamellákon stilizált len virágmotívum sejlik fel, messziről jelezve az épület funkcióját.

Az Uniós támogatású projekt szerves részeként megújult a Szénás hegyek három tanösvénye is, a Nagykovácsiból is elérhető Nagy-Szénás és Sisakvirág tanösvény, valamint a Pilisszentivánról induló és oda visszaérkező Jági tanösvény. Ez utóbbi bejárható a Látogatóközpontban kapott tematikus természetvizsgáló hátizsákokkal is.

Kisfilmünk a nyertes épületről és alkotóiról 


Evhaza Montazs Nyertesek 2021 Vesmasek 
Magyar Építőművészek Szövetsége különdíját Vesmásné Zákányi Ildikó, Szabó Csanád, Vesmás Péter, és Sipos György a szegedi Móra Ferenc Múzeum és Vár területén zajlott felújítások tervezéséért vehette át.

Méltatás szerzője: Golda János, a Magyar Építőművészek Szövetségének alelnöke
 

A Maros torkolatának környéke évezredek óta stratégiai átkelési pont a Tiszán, már az ókorban település volt a folyó-kanyarulat jobb partján. Itt fogadták az Erdélyből szállított létfontosságú sót és aranyat, és szállították tovább a Római Birodalom belsejébe. A tatárjárás után épült négy saroktornyos, nagy kiterjedésű középkori vízivárat a 18. századtól már csak börtönnek használták, az 1869-es nagy árvíz után le is bontotta a város.

Szent Erzsébet gótikus vártemplom, vízi rondella, déli kaputorony, palota, budai kapu, szolnoki kapu…, néhány évtizede Szeged belvárosában sétálgatva nem sejtettük, hogy a Móra Ferenc Múzeum mögötti furcsa kerthelyiség a lebontott középkor vár egyetlen barokk maradványa és a Színház, a Vigadó, a Stefánia egész házsora és a Múzeum is az egykori vár területén, az elbontott téglákból épült fel.  Most végre megújult a többhajós téglaboltozatos épület (ha jól tudom, az egykori Mária Terézia kapu) és környezete. Az új, kortárs előépítmény friss múzeumi tárlatokat, a szegedi Nagyárvíz, a Vár és város történetének bemutatását szolgálja. Megduplázták a folyó felőli kőtár területét és hangulatos vendéglátóhelyeket alakítottak ki. A város felőli oldalon új térburkolat mutatja be a több ütemben feltárt Erzsébet templom alapfalait. Az egykori templomhajó lelépcsőzése a 2000-ben felújított Mária Terézia kapuhoz vezet. Megújult a környék teljes zöldterülete a Roosevelt téren, a Móra parkban és a Stefánián is, a várfalak nyomvonalának és déli kapujának burkolati lenyomatával.

A Móra Ferenc Múzeum épületét a millennium idején eredetileg kultúrpalotának szánták és azóta többször átépítették. Most megújult a kiemelt látogatói vezérszint, a fogadótér, a büfé és a kiállítóterület is. Megoldódott a múzeum egyik legfőbb gondja, a megfelelő légállapot és világítástechnika biztosítása. Az új tetőkilátó a földszintről induló csigalépcső legfelső karjának átalakításával szellemesen hasznosítja a padlástér eddig kihasználatlan területét. A timpanon alatti tér alkalmas a vármakett bemutatására, a tetőkilátóból pedig értelmezni lehet a városkép középkori kontúrját. 

Augusztusban személyesen is végig-nézhettem a felújított együttest és meggyőződéssel igazolhatom, hogy a hely történeti-kulturális szellemiségét magas színvonalon kifejező, európai minőségű építészeti fejlesztés született Szeged központjában. A MÉSZ különdíjával jutalmazzuk.

Kisfilmünk a nyertes épületről és alkotóiról


Evhaza Montazs Nyertesek 2021 Almos Gergely 2 

A Leier Hungária Kft. főtámogatói különdíját Álmos Gergely és Bubla Ágnes Szegeden épült családi háza nyerte.

Méltatás szerzője: Csontos Györgyi DLA, 2020-ban Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építész

Az Év Háza-díj kiíróinak célja megismerni és megismertetni a közvéleménnyel a szakmai konszenzus által színvonalasnak ítélt épületeket, a példamutató és követendő építészeti magatartást.

Az Álmos Gergely által tervezett ház a hagyománykövető újításaival vált alkalmassá és méltóvá az e célból alapított díjra.

A szegedi Alsóváros többrétegű hagyományos városszövetére kíván reflektálni az újító szellemű, átriumudvaros ház. A szellemes beépítési módja egyszerre idézi a korábbi díszes oromfalú „napsugaras” házakat, ugyanakkor a jelenlegi utcával párhuzamos gerincre átfordított beépítési előírásoknak is megfelel.

Az összekötő elem a Nap és annak járása: a régi házak díszítése és tájolása most egy napfény által átjárt, arra reagáló átriumos beépítésbe transzformálódott át. A ház ezzel a beépítési gesztussal kommunikálja a környezete felé: a hagyománytisztelet nem a felszín didaktikus másolásában, hanem a működés lényegének megértésében és arra alapozott továbbvitelében rejlik igazán.

A gondolat és az üzenet egyszerű és tiszta, akárcsak a szegedi napfényben fürdő egységes fehér épülettömeg, valamint a tradícionális lakóépületek feszes, racionális szerkesztését is átvevő funkcionális elrendezés. Az épület alaprajzi kialakítása takarékos (ami régi-új innovatív gondolat is egyben), valamint a külső és belső terek együttműködésére építő (a helyiségek az elő és hátsóudvarokkal szoros vizuális és funkcionális kapcsolatban állnak és egymást kiegészítik).

Álmos Gergely kisvárosi új „mintaházában” kiemelendő a lépték és az arányosság iránti érzék és vonzalom is: a ház tömege puritán archetípus, míg az lebontott részletek finoman (anyagukban) díszítettek: az utcafronton a bontott tégla és a faburkolat esztétikus struktúráinak összeszövésével operál.

A ház, ha elő látásra talán szokatlan is a környezetében, valószínűleg épp a visszafogott mértékletességével és különlegességével lehet példamutató, mely építészeti minőségnek szakmai támogatását remélhetően ez a díj is kiemeli majd.

Kisfilmünk a nyertes épületről és alkotóiról


Evhaza Montazs Nyertesek 2021 Lenzser

A Hella ÁNR Árnyékolástechnika Kft.Támogatói Különdíját Lenzsér Péter és Jug Mátyás a soproni Média Értési és Oktatási Központ tervezéséért kapta.

Méltatjás szerzője: Varga Tamás DLA, 2020-ban Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építész

Sopron egykor villaépületekkel beépített, jellegzetes, meghatározó utcájában létesült egy meglévő épület átalakításával az országos „Bűvösvölgy” program keretében a Médiaértési-oktató központ. Az eddig ismeretlen, kissé utópisztikus program és az épületben elhelyezendő funkciók főleg a fiatal generációk megszólítására alakultak. Jogos elvárás tehát egy ilyen épülettől, hogy a funkcióból eredő introvertáltsága ellenére az építészeti leképezés során mind a belső terek szervezésében, mind a külső-belső megjelenésben erős kortárs viselkedést mutasson. Ezzel az alapvetéssel készült a Lenzsér Péter által tervezett soproni épület is. 

Felismerve és megismerve a hely tradicionális értékeit az épület ugyan egy zárt dobozként kerül a romantikus villák közé, mégis arányrendszerét és jellegzetes, egyedülálló ornamentikáját megismerve helyét, léptékét, részletképzését megkérdőjelezhetetlennek érezhetjük. Igaz ez a belső terek kialakítására is, az ott használt anyagok, színek sok izgalmat tartogatnak az épületbe érkező fiatalok számára. Az ifjak fejlődése érdekében ezt az indirekt befolyásolást különösen fontosnak tartom, hiszen ebben a környezetben rövidebb-hosszabb időt eltöltve a környezeti kultúrájuk is bizonyosan jó irányba változik, mindamellett, hogy az érdeklődésüknek kedves területtel csúcstechnológiák között foglalkozhatnak.

A bírálóbizottság a fent említett értékei okán Lenzsér Péter és Jug Mátyás Média értési központ megvalósult épületét a Hella támogatói különdíjában részesítette.

Kisfilmünk a nyertes épületről és alkotóiról


Evhaza Montazs Nyertesek 2021 Szell Norbert

A Meva Zsalurendszerek Zrt. támogatói különdíját Szél Norbert és Varga Gábor a Sajószentpéteren található Óvoda-Bölcsőde tervezésért vehették át.

Méltatás szerzője:Tóth Balázs, építész, az ÉMI Nonprofit Kft. szakértője

Sajószentpéter egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kisváros, Miskolctól 13 kilométerre, a Kazincbarcikai járásban. A 2015-ös adatok szerint 11 679 lakosa volt. Mindezt azok kedvéért idézem, akik nem annyira magabiztosak Magyarország földrajzának ismeretében - mint például én is.

Kedves időtöltés utána olvasni a régebbi adatoknak is. A százharminc évvel ezelőtti Pallas Nagylexikon szerint Sajó-Szent-Péter, így két kötőjellel, nagyközség Borsod vármegye szentpéteri járásában, 3377 magyar lakossal. Van járási szolgabírói hivatali széke, járásbírósága és adóhivatala, vasútállomása, posta- és távíróhivatala, valamint postatakarékpénztára. A lexikon nem tesz említést óvodáról.

A városnak komoly történelmi múltja van, nevezetes egy 1503-ból származó írott magyar nyelvemlék, a Sa-jószentpéteri végzés. A 19. századtól az ipar vált a település motorjává: szénbányákat nyitottak, majd egy üveggyár épült. Sajószentpétert 1989-ben várossá nyilvánították, rá tíz évvel bezárt az üveggyár és ugyanabban az időben szűnt meg a bányák művelése is. A munkanélküliség komoly problémává vált. Ismerős törté-net, Magyarország közelmúltja és jelene.

A miskolci Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda és Bölcsőde sajószentpéteri tagintézményeként működik Sajószentpéter első egyházi fenntartású köznevelési intézménye, a 2 csoportos óvoda és 2 csoportos bölcső-de, melynek épületét 2020. szeptember 25-én adták át. 

A saroktelken, amelyen az óvoda épült, régebben is állt egy óvodaépület, amelyet azonban leromlott állapota miatt lebontottak. A hely történelmében is hordozza a feladatot. Egy valamirevaló épület igyekszik illeszkedni a környezetéhez, ami persze Magyarországon nem könnyű feladat. Az elmúlt évtizedekben mifelénk finoman szólva is szabadosan értelmezték a szabályokat, az építtetők és bizony a tervezők is kevés érdeklődést mutattak a szomszédok és a közösség érdekei irányában, nem nagyon van mihez igazodni, alkalmazkodni. A sajószentpéteri óvoda tervezői mégsem érezték úgy, hogy „övék a világ”. Az utcafrontra merőleges, oromfalas, földszintes épületekkel kisvárosias, „fogatolt” rendszerű épületegyüttest terveztek, ami az utcák felé nyugodt, kedves léptékű megjelenést nyújt. Ebbe a hangulatos utcaképbe simul a kicsi kápolnát is tartalmazó ház, ami csak eltérő burkolatával és egy egyáltalán nem hivalkodó kereszttel jelzi az építtető kilétét. A hat épület egy játékokkal jól felszerelt, barátságos kertet-udvart keretez. Az épületek színezése alkalmazkodik a használók, a gyerekek lelkéhez, egyszerre informatív és jókedvre derítő.

Jó lehet ebbe az óvodába járni, bár azt hiszem, erről már lekéstem.

Kisfilmünk a nyertes épületről és alkotóiról 


Evhaza Montazs Nyertesek 2021 Benczur 

A Prefa Hungária Kft. különdíját Benczúr László és Weichinger Miklós budapesti családi házukértvehették át.

Méltatás szerzője: Sajtos Gábor DLA, 2020-ban Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építész

A 30-as években épült villaépületet vendégházként tervezte újjá Benczúr László és Weichinger Miklós építész. Az eredetileg Szivessy Tibor által tervezte villaépület finoman hordozta, hordozza magán a historizmus és a modern jegyeit.

A klasszicizáló modernista épület egyensúlyát a felújítás nem töri meg, az épület eredeti értékei megmaradnak, továbbra is hirdeti kiegyensúlyozottságát. A hozzáadott mai, kortárs építészeti eszközökkel kiegészített épület a kontinuitás jegyében születik újjá.

A tömegformálás, az értékes részletek, az arányok és a lépték megőrzésre kerülnek. Az új, árkádos terasz az épület eredeti szellemiségét viszi tovább, szerves egységet alkot a megmaradó felújított régivel. A meglévőhöz érzékenyen illeszkedő, mégis érezhetően kortárs hozzáállás az eredeti értékeit növeli. Nem teremt éles kontrasztot és erre nem is törekszik, a változást mégsem tagadja le.

A kert felőli új fedett verandaszerű terasz filigrán tokszerkezetű üvegfallal szinte észrevétlenül képez átmenetet a bent és a kint között. A terasz árkádívei megteremtik a kapcsolatot a régivel, de a változatos sugarú ívosztása révén mai korlenyomatként jelenik meg az épületen.

A belső kialakítás az épület építészeti megjelenésével szoros koherenciában újult meg. Az eredeti átirataként a mai elvárásoknak megfelelve, igényes kialakítással születik újjá. Mind a burkolatok, színek, bútorok időtlensége és a részletek kidolgozottsága a belső összhangját teremtik meg a megújult házzal.  

Kisfilmünk a nyertes épületről és alkotóiról 


Evhaza Montazs Nyertesek 2021 Kocsis Barna

 A Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. különdíját Kocsis Barnabás és Kocsis Gáspár egy szentendrán található többlakásos társasház tervezéséért nyerte el.

Méltatás szerzője: Dévényi Sándor DLA, a Magyar Művészeti Akadémia tagja

Épített örökségünk védelmét az Év Háza pályázat mindenkori zsűrije kiemelt figyelemmel kíséri, legyen szó egy koros épület rehabilitációjáról, vagy védett környezetben történő új építéséről. Esetünkben az utóbbiról van szó, bonyolult helyszíni körülmények mellett épült, két utcára néző, háromlakásos lakóépület a díjazott alkotás.

A kialakult városi szövetbe való illeszkedést, formai alázattal a szerves folyamatosságot követő építészet esetén gyakran felmerül az anakronizmus, vagy az archaizálás gyanúja, esetleg a mára túlhaladott posztmodern gondolatiság vádja. Ez az épület bár átvesz konkrét elemeket a környező épületekből, s tömegalakításával is követi azokat, itt ilyesmiről szó sem lehet; ez az új együttes egyszerűen ős-szentendrei. Szentendrei a gondosan megtervezett, bájos esetlegességeivel, a hely léptékét pontosan ismerő tömegeivel és az építészeti részleteivel is. Alkotói finom érzékkel követik le a léptékváltást a szomszédos, monumentális Szent Péter-Pál templom és a körülötte meghúzódó kicsiny lakóházak között. 

A Kucsera Ferenc utcára néző emeletes épületszárny arányos tömege, klasszikus íves udvari kapubehajtója az utca kialakult rendjét követi. Excentrikus helyzete ellenére a kiskapu kubisztikus formáival, kifinomult arányú, érdekes részletképzésével erőteljesen jelöli ki a homlokzat tengelyét. A hagyományos szerkezetű környezetben a nagy kiváltású földszinti üzletportál megjelenése itt is problematikus, de finom tagozatokkal, az áthidalók jól hangolt szintváltásával az alkotók igyekeznek ezt –sikerrel- feledtetni. 

A Jakov Ignjatovity utcai földszintes szárny belesimul az utcaképbe, míg a keresztszárny bejárat feletti oromfala az elegáns zárterkélyével vesz részt az utca térszervezésében azzal, hogy az író szobra körül kialakult teresedésen képez meghatározó építészeti hangsúlyt. 

Megemlítendőek az ablakok fatáblái, amelyeket szentendrei festőművészek képeinek reprodukciói díszítenek, még egy szálon kapcsolódva ezzel a hely -ezúttal legújabb kori- hagyományához.

Szentendre város építészeti hagyományait követő, a város értékeit példaadóan növelő építészetéért a zsűri az alkotást díjban részesíti.

Kisfilmünk a nyertes épületről és alkotóiról 


Evhaza Montazs Nyertesek 2021 Gode Ferenc

Év Háza 2021 családi ház, kis társasház kategória közönségdíját Göde Ferenc velencei családi háza nyerte el.

A kategória támogatója az OTP Ingatlanpont Kft. és az OTP Pénzügyi Pont Kft. ajánlotta fel

Kisfilmünk a nyertes épületről és alkotóiról


 Evhaza Montazs Nyertesek 2021 Szell Norbert

Év Háza 2021 középület kategória közönségdíját Szél Norbert és Varga Gábor a sajószentpéteri Óvoda-Bölcsőde épületével nyerte el.

A kategória támogatója az Internorm Ablak Kft. ajánlotta fel

Kisfilmünk a nyertes épületről és alkotóiról

 

Év háza 2021: Tíz épület tervezői vehettek át elismerést

Elegáns sasadi villa és a sok hazai és nemzetközi elismeréssel büszkélkedő MOME Campus lett idén az Év háza. Az építészeti közélet rangos elismerése, az évtizedes hagyományra visszatekintő független Év háza pályázat díjait gálaest keretei között adták át szeptember 22-én, a Symbol Budapestben. A helyszínről élőben közvetített eseményt a teremben ülő közel 130 szakember mellett több százan követték az online térben idén is.

A 2008-ban újjá élesztett szakmai pályázaton családi ház, kis társasház, valamint középület kategóriában oszt ki fődíjat a zsűri, ami mellett két szakmai és további 5 támogatói díj odaítéléséről is dönt. Sőt a szervezők második éve a közönség véleményét is megkérdezik.

Idén 13 középület és 29 családi ház került az Év háza pályázat elismert szakemberekből álló zsűrijének asztalára. A pályázatot évről-évre a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége szakmai védnökségével írják ki, fenntartását pedig az építőipar legnagyobb gyártóinak együttműködése és támogatása teszi lehetővé.

Az Év háza pályázatot a Leier Hungária Kft. mint főtámogató mutatta be 2021-ben is. A családi ház, lakóépület kategóriát a Prefa Hungária Kft. és a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft., a középület kategóriát pedig a Hella ÁNR Árnyékolástechnika Kft. és a Meva Zsalurendszerek Zrt. támogatta.

 

„Az Év háza már a létével is az értékállóságot képviseli”

Családi ház kategóriában a fődíjat idén Földes László és Lukács Anna egy téglaburkolatos, elegáns sasadi villa tervezéséért kapta, míg a legjobb középületért járó díjat Csillag Katalinnak és Gunther Zsoltnak, a már sok hazai és nemzetközi elismeréssel büszkélkedő MOME Campus tervezőinek ítélte oda a neves zsűri.

„Az elmúlt években sok értéket képviselő ügy eltűnt, áldozatául esett a mai világ gyors és néha kegyetlen folyamatainak. És itt nem csupán a vírushelyzetre gondolok, sőt az okok között nem is csupán mindig a hiányzó pénzügyi forrást látom. Ezért is különös fontos, hogy az Év háza pályázatot minden körülmények között sikerült életben tartanunk. Meggyőződésem, hogy a pályázat ma már az állandóságot, az értékállóságot képviseli a magyar építészeti közéletben. Köszönet ezért azoknak, akik ebben partnereink.” – mondta Szoják Balázs az Év háza pályázat kurátora, aki az idei, családi ház kategóriában, a független zsűri által fődíjjal jutalmazott sasadi családi házról mondott értékelésében így fogalmazott: „Egy kiváló, és már többször díjazott építész idén ismét pályázott. És ismét példaértékűt alkotott mindannyiunk számára. Földes László épülete, egy részletekre kiterjedő és kétségkívül alapos tervezési folyamat eredménye. A végeredmény tiszta formáival, minőségi anyagaival és megvalósításával csendes harmóniát hozott létre a kert és a közvetlen és távolabbi környezete között.

A MOME Campus értékelését a zsűri képviseletében Fazakas György, Ybl-díjas vezető építész mondta el az eseményen. „Csillag Katalin és Gunther Zsolt érdeme, hogy az 1954-ben épült főépület tengelyére szervezett új épületegyüttes önálló építészeti karaktere jól illeszkedik a teljes együttesbe, sőt az alkalmazott „kopilit” üvegrendszer még a 60-as 70-es évek ipari épülettervező gyakorlatára is utal. (…) A campusfejlesztés által gyökeresen megújult fizikai környezet, az új intézményi keretek arra késztetik az egyetemi hallgatókat és oktatóikat, hogy egy szabadabb, kreatívabb alkotói légkörben végezzék tanulmányaikat, és képzésük befejezése után világszínvonalú alkotókká váljanak.”

Az Év háza 2021 díjait mindkét kategóriában Szoják Balázs, a pályázat kurátora, Noll Tamás, Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Építész Kamara egykori elnöke, és az Év háza pályázat zsűrielnökétől adta át a legjobbnak ítélt épületek tervezőinek. A támogatók képviseletében hozzájuk csatlakozó Komlós Andor, a Leier Hungária Kft. ügyvezető igazgatója szerint azokban az időkben talán még fontosabb a minőségi építészet, és a szakemberek hozzáértő együttműködése, amikor a munkaerőhiány miatt sokkal nagyobb odafigyelés szükséges a tartós és megfelelő minőségű végeredményhez.

 

7 épület kapott különdíjat

Az Év háza pályázat esetében ki lehet jelenteni, hogy a támogatói különdíjak is egytől egyig szakmai díjak, hiszen odaítélésükről szintén a zsűri dönt – ezúttal is 7 ilyen díj talált gazdára.

A következő épületek tervezői vehettek át különdíjat a 2021. évi Év háza pályázaton:

  • Vesmásné Zákányi Ildikó, Szabó Csanád, Vesmás Péter, Sipos György: Móra Ferenc Múzeum És Vár Múzeum, Szeged - a Magyar Építőművészek Szövetségének Szakmai Különdíja
  • Hőnich Richárd, Nagy Péter: Pilisi Len Látogatóközpont, Pilisszentiván - a Magyar Építész Kamara Szakmai Különdíja
  • Álomos Gergely, Bubla Ágnes: családi ház, Szeged - Leier Főtámogatói Különdíj
  • Lenzsér Péter, Jug Mátyás: Média Értési és Oktatási Központ, Sopron - Hella Támogatói Különdíj
  • Szél Norbert: Óvoda-Bölcsőde, Sajószentpéter - Meva Támogatói Különdíj
  • Benczúr László, Weichinger Miklós: családi ház, Budapest - Prefa Támogatói Különdíj
  • Kocsis Barnabás, Kocsis Gáspár: többlakásos társasház, Szentendre - Terrán Támogatói Különdíj

 

Híd a szakma és a megrendelő között

Az Év háza pályázat a szakma által az építésznek ítélt díj, a folyamat újdonsága azonba, hogy a szervezők idén is megkérdezték a nagyközönség véleményét a pályaművekről. „A közönségszavazás mintegy hídként szolgál a szakma és a megrendelők között. Érdekes látni, hogy néha mennyire más a szakma és megrendelő véleménye” - mondta Rajki Diána, a mintegy 12 éve a pályázati folyamatot szervező Build-Communication ügyvezetője.

Hasonló véleményen van Kiss-Szilágyi Judit a közönségszavazás családi ház kategóriáját támogató OTP Ingatlanpont Kft. országos értékesítési vezetője, aki a díjátadón így fogalmazott: „a közösségi médiában zajló szavazás során kiderült, hogy nem csak a szakma, hanem a nagyközönség számára is fontos a minőségi szemlélet az otthonteremtés minden vonatkozásában, mi pedig örömmel vállalunk szerepet a színvonalas megoldások bemutatásában és népszerűsítésében.”

A középület kategóriában a közönség a Szél Norbert és Varga Gábor által tervezett sajószentpéteri Óvoda-Bölcsőde épületét választotta a legjobbnak, míg családi ház kategóriában Göde Ferenc, a Velencei-tóra szemet gyönyörködtető panorámát kínáló családi háza bizonyult a legnépszerűbbnek.

A közönségszavazás megrendezését idén családi ház kategóriában az OTP Ingatlanpont és az OTP Pénzügyi Pont, középület kategóriában pedig az Internorm Ablak Kft. támogatása tette lehetővé.

 

Minden évben neves zsűri dönt

Nem túlzás azt állítani, hogy a hazai építészeti elismerések tekintetében az Év Háza Bíráló Bizottsága a legrangosabb szakmai grémium. A példamutató építészeti teljesítményeket értékelő zsűribe a hazai építészet legfontosabb szakmai szervezeteinek képviselői mellett minden évben meghívást kapnak az előző években Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építészek is.

A zsűri elnöki pozícióját Noll Tamás Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Építész Kamara egykori elnöke tölti be jelenleg. További társelnökök Dévényi Sándor DLA, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, az Év háza pályázat elnöki tisztét 4 évig ellátó szakember, valamint Dr. Hajnóczi Péter DLA, a Magyar Építész Kamara elnöke, Krizsán András DLA, a Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke és Szoják Balázs építész, az Év háza díj kurátora. A zsűri szakértő tagjai Tóth Balázs, építész az ÉMI Nonprofit Kft. szakértője, valamint Dr. Tóth Elek, a BME címzetes egyetemi tanára, illetve a 2020-ban Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építészek: Csontos Györgyi DLA, Fazakas György, Pirity Attila, Sajtos Gábor DLA, Varga Tamás DLA.

 

Kattintson és tekintse meg a nyertesek fotóit

 

A sajtó számára további információ a pályázat szervezőjétől, a Build-Communication munkatársától kérhető.

Varga Leila - Tel: (30) 670 6701, E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

2021 NYERTES PROJEKTEK

Elegáns sasadi villa és a sok hazai és nemzetközi elismeréssel büszkélkedő MOME Campus lett 2021-ben az Év háza. Az építészeti közélet rangos elismerése, az évtizedes hagyományra visszatekintő független Év háza pályázat díjait gálaest keretei között adták át szeptember 22-én, a Symbol Budapestben. A helyszínről élőben közvetített eseményt a teremben ülő közel 130 szakember mellett több százan követték az online térben idén is.

A 2008-ban újjá élesztett szakmai pályázaton családi ház, kis társasház, valamint középület kategóriában oszt ki fődíjat a zsűri, ami mellett két szakmai és további 5 támogatói díj odaítéléséről is dönt. Sőt második éve a közönség véleményét megkérdezve két közönségdíjat is kiosztottak idén.

Nézze meg a 2021-ben nyertes projektek fotóit, a neves zsűri méltatásaival együtt:

 https://evhaza.hu/2021-nyertesek-meltatasa

Olvassa el az eredményhirdetés sajtóközleményét:

 https://evhaza.hu/hirek/ev-haza-2021-tiz-epulet-tervezoi-vehettek-at-elismerest 

 

 EH2021

Kapcsolat

  • Build-Communication Kft.
  • Felelős munkatárs: Podmaniczky Anita
  • Tel.: ­(06 70) 608 2653
  • E-mail: palyazat@buildmarketing.hu
  • Cím: 1118 Budapest, Budaörsi út 131/A

Misszió

Az Év háza pályázat célja megismerni és megismertetni a szakmával és a közvéleménnyel a neves Bíráló Bizottság által színvonalasnak ítélt épületeket, a példamutató és követendő építészeti magatartást.