Év háza 2022 nyertes épületei

Az Év háza pályázat díjat 2018 óta családi ház, kis társasház, illetve középület kategóriákban ítéli oda a neves zsűri. A pályázat nem jöhetne létre, ha nem lennének támogatóink, amelyek a szakmai szövetségek mellett az építőiparban legjelentősebb gyártói. A támogatói különdíjak odaítéléséről is a zsűri dönt.

2022-ben tizenegy épület tervezői vehettek át elismerést.

Idén szeptember 30-án került megrendezésre, a legrégebbi független, rangos szakmai elismerés, az Év háza pályázat ünnepélyes díjátadóval és eredményhirdetéssel egybekötött gálaestje.

Ebben az évben 20 középület és 25 családi ház került a neves szakemberekből álló zsűri asztalára.  Tizenegy épület tervezői vehettek át díjat, ahol családi ház, kis társasház, valamint középület kategóriában osztott ki 1-1 fődíjat a zsűri, ami mellett két szakmai és további 5 támogatói díj odaítéléséről is döntöttek. Harmadik éve pedig a közönség véleményét is megkérdezték a szervezők.

Az alábbiakban a nyertes épületeket a neves zsűri tagjai értékelik:

Evhaza montazs 2022 Fazekas

Fődíj, családi ház, kis társasház kategória

Fazekas Katalin DLA és Vilics Árpád – A15 villa, Budapest

Méltatást írta: Fernezelyi Gergely DLA, 2021-ben Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építész

Egy családnak otthont teremteni mindig különleges feladat a tervező számára. A család igényei, lehetőségei és az építészet, az alkotás belső erőinek összhangját kell megteremteni.

A Kettőpera Stúdió munkája gondos alapossággal és a környezet, illetve a megrendelő iránti érzékenységgel készült.   

A helyszín, a svábhegy komoly hagyománnyal rendelkezik a villaépítésben, ahol az elit mindig megteremtette azt a világát, amivel az adott korban reprezentálhatta önmagát.

Az Alkony úti ház nemes anyaghasználatával és a letisztult nyugodt megjelenésével kivívja méltó helyét a svábhegyi történeti villák megtisztelő környezetében.

Stílusosan és kifinomultan ötvözi a nemzetközi építészeti trendek friss lendületét, a helyszínre jellemző anyaghasználattal és tömegével elegánsan idézi meg a környezet meghatározó villáinak világát.

Különösen figyelemre méltó az épület domborzatra reflektáló tömegrészletei és környezeti kapcsolatai. A relatíve keskeny és az épület hosszában több métert lejtő telken úgy találja meg a helyét az épület, hogy az utcai megjelenésben szerény, de látványos, a kerti kapcsolataiban természetes és közvetlen marad.

Egyszerre idézi meg a klasszikus átriumos ház alapképletét és a kortárs építészetre jellemző, a természeti környezetet keretező építészeti mozdulatot.

Ez egy olyan ház, aminek térstruktúráját még az alaprajz és a fotók alapján is nehéz átlátni, végül a metszetrajzokon válik érthetővé az az összetett, áramló térkapcsolatokkal jellemezhető térélmény, ami ezt az épületet meghatározza.

A helyszín minden részlete sugallja azt, amit a ház beteljesít, a gyönyörű kert meglévő és a házzal együtt született világát a lakótér részévé teszi. Egyben a különleges térkapcsolatokkal rendelkező belső világ a legfontosabb helyeken biztosít fényt az épület középső helyiségeiben is, ezzel két feladatot is teljesítve, élhető otthonos terek mellett különleges térélményt is biztosít. 

A ház egyszerre nyit több irányba a környezet felé, néhol egészen kitárulkozik, és így egyszerre zárkózott befele forduló. Ezt a látszólagos ellentmondást a különleges, a külső burkolat és a belső tér közötti átmeneti terek világa teremti meg. Hol kertek hol hidak, hol teraszok sorra kapcsolja össze az őstermészet látványát és a lakótereket.

A terek áramló lendülete nem lankad a kiszolgáló funkciókat befogadó helyiségeknél sem. Következetes anyaghasználat, térélmény és nagyvonalúság jellemzi az egész épületet.

Így ötvözi a belsőben is a kortárs építészet téralkotó erejét a konzervatív, jó ízlésű anyaghasználattal.

A házat érett építészeti gondolatok izgalmas sűrűsége és részleteiben kérlelhetetlen igényessége emeli ki a többi magasszínvonalú kortárs épület közül.

Fődíj, középület kategória

Evhaza montazs 2022 Almosdi

Álmosdi Árpád, Csendes Monika, Szabó Gabriella, Balogh Tóth Anna

Várkapu Látogatóközpont, Szolnok

Méltatást írta: Szoják Balázs, építész, az Év háza díj alapító kurátora

 

2020 tavasza óta strázsál ez a zömök, rezzenéstelen mokány őr a Zagyva-Tisza torkolatánál.

Valahol itt állhatott Szolnok vára, ill. annak kaputornya is hajdanán. A Magyar Királyság egykoron büszke és erős vára a XIX. században teljesen elpusztult, és szinte alig hagyott magáról fizikai vagy egyéb nyomot maga után.

A vár, a nyomainak hiánya ellenére, konkrét formai emlékek nélkül, de a mai szolnoki identitás élő része és igénye maradt. Ennek az eltűnt múltnak a megidézését láthatjuk a történelmi árvízvédelmi falakban, a várszerű formálásban, és az egykori kő kaputorony felelevenítésében, az új látogatóközpont létesítésekor.

Az alkotók őszinte, tiszta és mai elemekkel formáltak. Kemény határt szabtak maguknak a bizonytalan múlt felé fordulásnak. Nem archaizálnak, hanem kortárs választ adnak építészetileg a feltett kérdésre. Nem várat terveztek, nem másoltak, hanem inkább egy várszerű, élő funkcióval megtöltött jelet hoztak létre.

A térformák, a robosztusság, a kicsit derengő belső, az apró elemek, fények és a nyers felületek, hagyják a képzeletet is. Nem akarnak rekonstruálni, összességében készet adni. Felnőttként kezelve az odalátogatót vagy szemlélőt, felelősen rábízzák mindenkire a mű befejezését. Mindenki magában építse meg és őrizze Szolnok mai várát.

Az épület a középület kategória fődíját érdemelte.

 

A Magyar Építész Kamara Szakmai Különdíja

Evhaza montazs 2022 Biro

Biró Béla, Fodor Dániel, Kállay Ferenc, Nagy Béla – Fészek Református Óvoda, Debrecen

Méltatást írta: Dr. Hajnóczi Péter DLA, a Magyar Építész Kamara elnöke

Az építési telek a családi házas övezet és a többszintes társasházi övezet határán helyezkedik el, a Nádsíp utca mentén. Az Építészek arra törekedtek, hogy az óvoda földszintes, lapos tömege a nyeregtetős családi házas környezetéhez is igazodjon, ezért a csoportszobás egységek felett karakteres, családi ház jellegű egyenes gerincű nyeregtetőket terveztek.

Az épület 4 csoportszobás óvoda, kapcsolódó gyerek öltözőkkel és vizesblokkokkal. Az óvodában tornaszoba, sószoba, pszichológia-hittan-szülői fogadó szoba, logopédia-egyéni foglalkoztató szoba, valamint a kiszolgáló- és gazdasági helyiségek, melegítőkonyha és vezetői iroda és tantestületi szoba épült. Dicsérendő dolog a Sószoba, mivel manapság számos gyerek küszködik légúti problémákkal, aminek kezelésére kiváló.
A főbejáraton keresztül a közösségi térbe, belső közlekedőbe-elosztótérbe érkeznek a gyerekek és a kísérőik. Innen nyílnak a tágas folyosók, amiket átriumos udvarok határolnak ezáltal természetes bevilágítást és térélményt, átláthatóságot biztosítva a belső közlekedő terekben.

A négy egyforma méretű foglalkoztató helyiség az épület nyugati oldalán kissé eltolva, egységenként magastetősen elkülönülve állnak ki az épület lapostetős tömegéből. A csoportszobákat azonos 60 m² területtel tervezték, és hozzá közvetlenül kapcsolódnak a gyerekmosdók és a folyosók folytatásaként kialakított csoportos öltözőegységek. Az öltözők végéből közvetlen kijáratok nyílnak külső teraszokra, illetve a játszóudvar felé, ami jelentősen megkönnyíti téli időszakban a gyerekek átöltözését, cipőcseréjét.

A rendezett, logikusan végig gondolt alaprajz tiszta rövid utas belső közlekedést eredményez, és az egységekre bontás is jól működik, a gazdasági- és kiszolgáló helyiségek jól elkülönülnek.
Az udvaron a fehér acéllemez acélpergolák kötik össze a 2-2 csoportszobás szárnyakat, egységbe fogva a lapostetős és magastetős épülettömegeket, és a főbejárat felett is ugyan ilyen szerkezetű pergola készült.

A homlokzatok, az oromfalak, a kettős álló korcos magastetők héjalása, és a pergolák is mind hófehérek, így nagyszerűen élnek a foglalkoztató szárnyak vidám, de egységenként különböző színű homlokzati színezett betétfelületei. Az utca homlokzaton, és az összes tervlap címkén is, szerepel az óvodaépület sematikus színes ábrája is, ahol a visszaköszönnek a vakolt betétek gondosan megkomponált színei. A belső terekben a padlóburkolat színváltásai jelzik a belső funkció változásokat.

Gratulálunk az Építész kollégáknak a racionális egyszerűséggel, gondosan végig tervezett épülethez, ezt szeretnénk kifejezni a MÉK Különdíjával, és további sikeres munkát kívánunk.

A Magyar Építőművészek Szövetségének Szakmai Különdíja

Evhaza montazs 2022 Sipos

Sipos György – A műemléki védelem alatt álló Rónay sírkert helyreállítása, Kiszombor

Méltatást írta: Jánosi János, Ybl Miklós és Pro Architectura díjas építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének képviseletében

 

„TRENDI ÉPÍTÉSZET”, AVAGY A MÚLT BECSÜLETE

a Kiszombori Rónay család sírkertjéről

Sokan sokféle képpen állunk az építészethez – és jól is van ez így – más és mást gondolunk az épületek megformálásáról. Ha igazán nem hazudunk magunknak még a „trendire” is figyelünk munkáink során. De nem tudok trendibbet elképzelni az adott Közép-Kelet európai történelmi hagyományaink és viharaink közepette, mint a múlt értékeinek megértését. Mert lehet akármilyen „trendi” a világ, a múlt ismerete nélkül nincs jövő. És ki mennyire ismeri a múltat, annyira lát előre a jövőbe – mert hát mi építészek mégis csak a jövőnek építünk - és a kettő ismerete között lehetünk csak JELEN a világban.

Kezdjük hát a múlt megismerésével: (részlet a tervezők műszaki leírásából)

...Kiszomboron az Óbébai utcai temető keleti fele kezdetektől fogva a német felmenőktől származó Rónay (1846 előtt Oexel) család temetkezési helyéül szolgált.

 

A Rónay családról:

A birtokszerző Oexel Mátyás József volt, aki 1781-ben Bécsben tartott kincstári árverésen szerezte meg a több mint 7.000 holdas zombori uradalmat. A letelepedést követően a család gyarapodott, a gazdaságot és a települést felvirágoztatta, emellett az akkori Torontál-Csanád megyei közigazgatásban, ill. az országgyűlésben a család kiemelkedő tisztséget töltött be és fontos közéleti szerepeket vállalt. A család a II. világháborút követően elmenekült, így a sírkert is elhagyatottá vált, többször kirabolták, hosszú évtizedek alatt a növényzet benőtte, hatalmába kerítve az épületeket is. A három épületegyüttes bemutatása:

 

A kálvária kápolna és kripta:

A sírkert legkorábbi építménye a kiszombori katolikus plébánián fellelhető „historia domus” feljegyzése szerint 1873-ban épült, az akkori kornak megfelelő romantikus stílusban. Építtetője: zombori Rónay Jánosné, ivándai Karácsony Emília. Feltehetőleg korábban is állhatott itt emlékhely Az első periódusban ekkor kaphatott a dongaboltozatos épület alulról megtámasztó „gurtni” sort, ekkor épülhetett a tetőzetre kétirányból felvezető lépcső, a golgotát időző, három falazott emelvényre állított kálvária kereszt és az épületet körbe vevő, Krisztus szenvedéstörténetének emléket állító 14 falazott oszlopokból álló stációsor. A

kápolnát a századfordulón a keleti irányban kriptával bővítették. Itt már a födémet korabeli un. bauxitbeton szerkezettel építették. A kriptában hét sírkamrát alakítottak ki, falazott oltárral, amelyre az építtetők Rónay János és Karácson Emília kőtábláját helyezték el. A tagolt épületet erőteljes négyszögletű sarokpillérek hangsúlyozzák, amelyeket kereszt motívumokkal áttört mellvédfalazat köt össze.

 

Rónay Jenő sírkápolnája:

A centrális elrendezésű sírkápolnát a zombori „Tornyos kastély” birtokosa, Rónay Jenő építette a családja számára 1902-06 közötti időszakban, neoromán eklektikus stílusban. Acentrális elrendezésű, középen nyolcszögletű kupolával kiemelt térhez kapcsolódva két oldalon sírkamrákat alakítottak ki, imapadokkal berendezett négyzetes ravatalozó térrel, a kápolna apszisában oltárral. Az épületet fiatoronnyal, kereszttel kiemelt nyolcszögletű sarokpillérek tagolják.

 

Borzeczki kripta:

A Rónay család oldalági rokonsága építtette az 1930-as években, kora-modern stílusban. A sírkert egységes állapota akkor bomlott meg, amikor a Borzeczki kriptát megépítették. Ekkor hét stációt elbontottak, közülük hármat hátrébb újra megépítették úgy, hogy a modernista kripta a stációk ívét formálja. Ekkor megbomlott az eredeti stációk íve. Az elmaradt négy stációnak a két épület falában két-két fülkét alakítottak ki és ezekben helyezték el a stáció ábrázolásokat. A kriptában hat sírkamrát alakítottak ki, amelyeket később sem bolygattak meg, így ott a halottak exhumálására sem került sor. Az 1990-es rendszerváltást követően Kiszombor Önkormányzata, a Rónay család iránti tisztelete és megbecsülése jeléül a sírkertet rendbe hozatta. A továbbiakban különböző eljárásokban - melyeket most a műleírástól eltérően nem sorolnék fel – és Szegvári Ernőné polgármester nem kis fáradságos munkájának köszönhetően az épületegyüttes állami tulajdonba került és csak így nyílhatott meg az út az épületegyüttes felújításához. 2016-ban a sírkert elhagyatott és gazdátlannak tűnő állapotban volt. 2016. decemberében az MNV Zrt.

Szegedi Délalföldi Regionális Irodája, Papp Vilmos műszaki menedzser közreműködésével az elvadult növényzetet kiírtatta, a területet rendezték, valamint gondoskodott a kripták lezárásáról. 2017 márciusában a Kiving Kft a helyreállítás megtervezését a műemlékek helyreállításában nagy gyakorlattal rendelkező Tér és Forma – Szeged Építész Irodára bízta, Sipos György felelős tervező közreműködésével. 2015-2017 közötti időszakban a sírkert kutatásával mélyrehatóan foglalkozott Borsi Sándor kiszombori szobrászművész és

helytörténész, figyelemre méltó a kutatómunkája és rajzai. Ezenkívül még Marosvári Attila, zombori származású történész-muzeológus által szerkesztett kiszombori monográfia, Rónay Elemér: A zombori Rónay család története, Gilicze János makói levéltáros és Marosvári Attila gondozásában megjelent monográfiája szolgáltak a kutatás és a helyreállítás alapjául. A tervezés legfőbb szándéka volt, az időrendre is tekintettel, hogy az épületek és a stációk eredeti állapotba kerüljenek helyreállításra. Kiegészítésre, változtatásra csak a tartósság és szakszerűség érdekében, egyes épületszerkezetek esetén került sor. A kivitelezés a 2017-18-ban elkészített kivitelezési tervek többszöri közbeszerzési eljárás eredményeként a Kincstár (MNV Zrt.) a KIVING Kft. közreműködésével, a FERROÉP Zrt. kivitelezésében készült. A szerződést a Covid járvány kitörését megelőzően 2 héttel írták alá, melynek eredményeként a Lázár János országgyűlési képviselő által „kitalpalt” és plusz forrásokkal kiegészített pénzösszeg éppen még nem került befagyasztásra.

 

Ennyi a műszaki leírásból.

Aki ilyen mélységben ismeri és tárja fel a múltat és ennyit, ilyen színvonalon tesz annak megmentésért, az jövőt is képzel magának. Csak építész szemmel fel sem foghatjuk ezek jelentőségét! Oly sokszor és oly sokan akartuk a múltat végképp eltörölni... Szerencsére itt nem ez történt, hálásak vagyunk érte itt és most ezzel a díjjal is. A Magyar Építőművész Szövetség nevében ezért is tartjuk fontosnak, „trendinek” ezt is, mert csak így tudunk jelen lenni a világban, a múlt megbecsülése és egy elképzelt jövő víziója között.

 


 

Leier főtámogatói különdíj

Evhaza montazs 2022 Gyergyak

Gyergyák Ákos DLA és Kozák Barnabás – Belvárosi Társasház átépítése Pécsett

Méltatást írta: Erhardt Gábor, 2021-ben Ybl Miklós- és Pro Architectura díjjal kitüntetett építész

Pécs számomra – a várost fájóan ritkán látogató építész számára – Dévényi Sándor építészetével egyenlő. Bár vándoriskolásként még hűvös távolságtartással figyeltem az ő építészetét, de megismerve az alkotót, az embert megértettem és ezáltal megszerettem épületeit is. Mert Pécs és Dévényi építészete ilyen: meg kell ismerni, ahhoz, hogy igazán szeretni lehessen. Természetesen lehet imádni a mediterrán város sokszínűségét, ízeit, de az csak a felszín…

Gyergyák Ákos DLA és Kozák Barnabás belvárosi társasháza is így „működik”. Első ránézésre egy hangulatos, harmonikus homlokzatú, háromszintes épületet látunk, amely szervesen illeszkedik az utcaképbe, mégis eltéveszthetetlenül mai. „Mediterránsága”, de egyben kortárs karaktere szinte kézzelfogható, mégis van benne valami egyedi, pécsi hangulat.

Már a helyszín is kitűntetett, amennyiben itt a több évszázados történeti múlt a közelmúltig íródott, illetve máig íródik az Aradi Vértanúk útjának kialakításával, belakásával. Értékek sora tárult fel, vagy jött létre az elkerülő út építésekor, amire a díjazott épület nagyon jól reflektál.

A telken korábban álló, évtizedek alatt szinte minden értékétől megfosztott épületből csak a legszükségesebb maradt meg: a falak és ezáltal a történeti karakterű tér- és nyílásrendszer. A Megbízó és a Tervező felvállalta az ezáltal nehézkesebb alaprajzi szervezést és a kötött főhomlokzati struktúrát, lyukarchitektúrát. A korábbi kétszintes házból észrevétlenül válik háromszintes épület, amire a felső két szint nyílásainak összevonása, közös keretezése elvontan, de kedvesen éppen csak emlékeztet. Az egykori bejáratot megtartva, a nyugati nyílástengely leválik a többi négyről, ezáltal megtöri a homlokzati monotóniát. A vakolatarchitektúrát jól egészíti ki a jura mészkő lábazat és nyíláskeretezés, valamint a speciálisan ide gyártatott Zsolnay kerámia bélletburkolat. A főhomlokzat a tervezettség érzetét kelti, de teljesen szervesül klasszicista műemléki szomszédjához.

Az alaprajzi szervezésre is a hely szelleméből fakadó esetlegesség és a tudatos tervezettség egyensúlya érvényes. Az „L”-alakú beépítés megtartása tiszteletteli gesztus, amelyet több rétegben tölt ki az épületben helyet kapó három lakás és egy iroda. A telek nagy lejtésének köszönhetően szerves lehetőség adódott a lakások intim tereinek, saját udvarainak szintbeli szeparálására, ugyanakkor egy kimondottan izgalmas belső közlekedési rend alakult ki.

Az utcai homlokzat kőburkolata, natúrfa nyílászárós, vakolt világa az udvari oldalon szinte észrevétlenül vált – az egykori gazdasági és műhelyépületeket megidéző – téglaarchitektúrába. Ezáltal szintekre bomlik a főépület, illetve önálló életre kel a kishajlású, fémlemezzel fedett hátsó épületrész, amelyben tulajdonképpen egy kétszintes családi ház kapott helyet.

A kiváló minőségben megvalósult építészeti részleteket, finomságokat még hosszan lehetne sorolni, összességében azonban elmondható, hogy a nyugati oldalon kapcsolódó Petrezselyem kút időtlen, mediterrán hangulata mellé egy olyan épület épült, ami követendő modellt mutat a kisléptékű, értékorientált, a helyhez kötődő társasházépítésre vállalkozóknak. Bárcsak sokkal többen lennének ilyenek!


 

Hella Támogatói Különdíj

Evhaza montazs 2022 Benczur

Benczúr - Weichinger Studio Kft., Benczúr László, Weichinger Miklós -

Normafa Kapu – Fogadóközpont, Budapest

Méltatást írta: Dévényi Sándor DLA, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas magyar építész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a 2022. évi Év háza pályázat társelnöke

Normafa sportterület látogatóinak kiszolgálása és a terület üzemeltetési feladatainak ellátása érdekében a XII. kerületi Önkormányzat fogadóközpont építését határozta el. A megfelelő terv kiválasztása céljából meghívásos tervpályázatot hirdetett meg. Ezt a pályázatot nyerte meg a BW Stúdió Benczúr László és Weichinger Miklós építészek tervével. A Normafa Kapu Látogatóközpont épületében étterem, sportszer kölcsönző, egész évben működő tanuló sípálya és az épület fenntartásához, valamint a park üzemeltetéséhez szükséges helységek találhatóak.

A tervezők a főváros zöld tetején, a domborzatot követő, a természeti környezetbe beágyazódó épületet terveztek. A sípálya funkció persze magától értetődően a lejtőre simuló formálást igényel, de ez a gondolatiság az együttes egészének az alakítására meghatározó. A formagazdag épületet jó ritmusok, plasztikus tömegalakítás, kiérlelt részletformálás és szép belső terek jellemzik. A közönségforgalmi terek érzékeny kapcsolatban vannak a zöld környezettel. Az együttes részét képezi a telken elhelyezkedő, változatos sorsú villa épülete is. Ennek példaértékű felújítása az örökségvédelem szempontjainak figyelembe vételével történt.

A megvalósult épület a Normafa környék tervezett rehabilitációjának nagyvonalú nyitó, a mércét magasra tevő alkotása.

Értékei elismeréseképpen a zsűri az alkotókat a „Hella támogatói különdíj”-ban részesíti.

Meva Támogatói Különdíj

Evhaza montazs 2022 Draskoczy

Draskóczy Gergely, Németh Tamás, Mészáros Gabriella, Bereczki Sándor, Szakolczai Alida - Kozmo Hotel és Társasház, Budapest

Méltatást írta: Erő Zoltán, 2021-ben Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építész

 

A Józsefvárosi Telefonközpont épülete mindig rejtély volt a városlakók számára. A hatalmas platánfák mögött álló várszerű épület zártságával, különös architekturájával, magas faragott kő lábazatával a megközelíthetetlenséget sugallta. Megközelíthetetlen volt az épület a nagyközönség számára akkor is, amikor működött, és megközelíthetelen volt hosszú évekig, amíg használaton kívül állt.

A zárkózottság évtizedeit váltotta fel a KOZMO hotel megnyitása. Mostantól az épület nyitottan, vendégvárón működik, a budapesti turizmus egyik legérdekesebb szállodájaként.

Már maga a tény is meghökkentő: magas színvonalú szálloda nyílt a Horváth Mihály téren, Budapest korábbi krízisterületének központjában. Igen, az idők változnak: a városrehabilitációs törekvéseknek köszönhetően a terület presztízse alapvetően megváltozott, ma már egy ilyen igényszintű funkció is elfoglalhatta az épületegyüttest. Ehhez persze bátorság és vízió kellett - már csak ezért is elismerés illeti a befektetőket! Ezek egymást erősítő folyamatok, a városrész felfelé tartó spirálpályájának jelei.

Az épületegyüttes rendkívül bonyolult - az átalakítás az első gondolattól kezdve számos kreatív ötletet igényelt. Az eredeti funkció térrendszere alapvetően a technológiának megfelelő nagyterű helyiségekre épült megtetézve ezt a központi teret uraló nagyléptékű lépcsőházzal. Ebbe a térrendszerbe csak úgy lehetett szállodát elképzelni, ha az építtető és az építész kezdetektől fogva nyitott volt a szokatlan, a standardtól eltérő megoldások iránt. Ebben a házban minden szoba, minden közösségi tér kialakítása egyedi gondolatokat igényelt.

Az épület egyedisége nem kis részben az eredeti tervezőtől, Ray Rezsőtől örökölt adottság - a funkcióváltás talán éppen azért is vált lehetővé, mert az egykori épület magában hordozta a kihívást. Az 1910-es épület abban az időben született, amikor Budapest a legösszetettebb stíluskörben épült át, a neobarokktól a szecesszión át szinte a korai modern megjelenésével mindenféle kísérletnek tanúi lehettünk. Ennek megfelelően a telefonközpont épületét is hiba lenne valamilyen stíluskategóriába sorolni - voltaképpen egyedülálló, a városban máshol nem ismétlődő formavilágról van szó. Az átalakítás tervezői ezt a világot úgy egészítették ki, hogy az új elemek a régi együttest homogén teljességgel szövik át: a „talált és a csinált” elválaszthatatlan harmonikus egységgé forr össze. Az átalakítás legnagyobb erénye ez: a történeti és az új elemek a ház minden pontján finoman keverve köszönnek vissza. Maga a fő térrendszer alakítása is ezt mutatja: miközben az együttes fő térstruktúrája, a főlépcső attrakciójára ráépülve az eredeti maradt, már magának a bejáratnak a kialakítása, az egykori áthajtó finom beüvegezése révén az épület használhatósága gyökeresen megváltozott. Hasonlóképpen alakultak ki a szállodai szobák, a társasházi lakások, a közösségi terek - az éttermek és bárok, a wellness és az edzőterem, a rendezvénytermek. mindig az épület adottságaihoz igazítva, az adottságok és az új funkciók párosításával. Történik pedig mindez úgy, hogy az új hozzátétel karakteresen kortárs világot képvisel, mely nagyvonalúságot, gondos megformáltságot mutat.

Mindennek köszönhetően a KOZMO hotel az épített örökségünk megőrzésének és tovább éltetésének egyik legérdekesebb példája - biztos vagyok benne, hogy még sokszor fel fogjuk idézni. Köszönet érte. Cserében folyamatos teltházat kívánunk!

Prefa Támogatói Különdíj

Evhaza montazs 2022 Banati

Bánáti Béla, Hartvig Lajos DLA, Lőcsei Vera, Kiss Noémi –

A Bánáti + Hartvig Építész Iroda új irodaépülete, Budapest

Méltatást írta: Tóth Balázs, okl. építész, az Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft. szabványügyi és képzési témavezetője

Rendes ember nem pazarol, és nem szemetel

Én azt szeretem az efféle épület-méltatásokban, hogy az ember egy kicsit el tud mélyedni a környék és az épület múltjában, tanulmányozhatja a ház részleteit, elgondolkodhat a beruházók és a tervezők elképzelésein és rácsodálkozhat az egykori és mostani kivitelezők mesterségbeli tudására és persze lehetőségeire, illetve azok korlátjaira.

A Magyar Nemzet adta hírül 1964. január 17-én, pénteken, hogy „A főváros egyik legmodernebb éttermét és sörözőjét, az Alba Regiát, csütörtökön nyitották meg a lágymányosi lakótelep tövében, a Fehérvári út 38. számú házban. Az Alba Regia étteremben egyszerre 200 személy étkezhet. A söröző érdekessége, hogy egész nap árusít zónaételeket. Nyáron, a tető- és az utcai teraszokkal együtt mintegy 600 személy befogadására képes a kis kombinát.”

Egy ugyanezidőbeli, talán egy folyóiratban megjelent hirdetésben pedig ez olvasható: „Buda új színfoltja a minap megnyílt Alba Regia étterem, söröző. A modern hangulatos helyiségekben a magyar és francia konyha különlegességeit szolgálják fel. Kitűnő borok. Esténként Sárdi Elemér tizennégy tagú népi zenekara játszik. A sörözőben zóna-ételek, frissen csapolt és palackozott sör. Menürendszer, előfizetéses étkezés, elvitel esetén IV. osztályú árak.”

A vendéglő előfizetéses étkezése az irodalomtörténetbe is belekerült, Ferencz Győző Karrier című írása így kezdődik: „Valamikor 1964 őszén vagy 1965 tavaszán hazafelé tartottam az Alba Regia étteremből, ahová ebédre voltam befizetve. Útközben a Fehérvári úton egy könyvesboltban megvettem Tadeusz Dołęga-Mostowicz Karrier című kétkötetes regényét. … Az ötvenes-hatvanas évek fordulóján épült, késő szocreál lágymányosi lakótelepen az Alba Regia a szomszéd házhoz tapasztott, bauhaust idéző, kocka alakú pavilonban üzemelt. Tetőteraszán, egy kis irodában lehetett megvenni a heti ebédjegyeket. Tanítás után átballagtunk, az asztaloknál elszórtan üldögélő tíz év körüli gyerekeknek karján fehér asztalkendővel pincér szolgálta fel a menüt. Borravalót is adtunk. Ötven fillért?”

Arra pedig én emlékszem határozottan, hogy egy több mint fél évszázaddal ezelőtti magyar film szereplői ennek a kis kombinátnak a tetőteraszán táncoltak. Ott azért lehetett némi dinamikus terhelés is. Mindezt azért mondom, mert a helytörténeti kutakodás nem csak arra alkalmas, hogy elmerengjünk a tizennégy tagú zenekaron, a hatvanas évek lengyel-magyar irodalmi kapcsolatain vagy az ötven filléres borravalón, hanem hogy visszagondoljunk a ház élettörténetére és tisztelettel adózzunk az egykori tervezőknek és kivitelezőknek. A Fehérvári út 38. egy majd’ hatvan éve álló, láthatóan többféle funkció kiszolgálására alkalmas jó épület, amely megfelelt étteremnek, zenés presszónak a tetőteraszon, elviselte, hogy filléres bolttá alázták, csendben tűrt és most – még ha fellengzősen hangzik is - megdicsőült. Ezért érdemes volt kivárni – mondhatnánk szintén kicsit fellengzősen. A Bánáti és Hartvig Építész Iroda új irodája az utóbbi években minden díjat elnyert, amit csak lehetett, minden szaklap írt róla rövidebb-hosszabb méltatást.

Minden cikkben elolvasható a tervezők jelmondata, hogy „Amit lehet, használj fel újra, ne burkolj, ne fess semmit csak azért, hogy szép legyen!". Erről eszembe jut, hogy mikor nemrégiben családom egyik idősebb hölgytagját teával kínáltam és mutattam neki az általam szépnek tartott egyszerű vonalú, fehér bögrét, akkor kézbe vette, körbeforgatta, megnézegette és azt mondta, hogy szép, szép, de még szebb lenne, ha lenne rajta valamilyen minta, mondjuk egy virág. Attól tartok, hogy ő kevésbé értékelné az irodaépület gondolatiságát, tiszteletre méltó őszinteségét és még az a praktikus megoldás sem derítené jobb kedvre, hogy ebben az irodában „in situ” tanulmányozhatók a szakma alapjai, a statika, az épszerk és az épülettechnikai rendszerek különböző megoldásai. Egy betévedő Schmidt kalapács a mennyországban érezné magát.

Szerencsére nem a mi feladatunk eldönteni, hogy mi a szép – az enyém biztosan nem, azt pedig sejteni véljük, legalábbis szeretnénk, hogy mi a jó. Köszönet a tervezőknek és a megvalósítóknak társadalmi tudatosságukért és környezetünk iránti elkötelezettségükért. Azt különösképpen köszönjük, hogy nem csak elméletben képviselik a fenntartható építészeti szemléletmódot, hanem mindezt jó példát mutatva következetesen végigvitték az épületen, így a kevésbé bennfentesek, valamint a kívülállók számára is elérhetővé és megérthetővé tették a nem szemetelő és nem pazaroló gondolatiságot.

Reméljük, hogy a hatvanéves épület hamarosan új funkciójában is helyszínévé válik valamelyik irodalmi alkotásnak, netán feltűnik majd egy új, közönségsikert arató filmben, még ha nem is rokiznak majd a tetőteraszon.

Terrán Támogatói Különdíj

Evhaza montazs 2022 Klobusowszky

Klobusovszki Péter DLA, Rose Balázs -  Családi ház, Göd

Méltatást írta: Lente András, 2021-ben Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építész

 

Az 1920-as években épült kis nyaraló épület bővítése a jelenlegi állandó lakófunkcióra tipikus építtetői igény. Tömegével hagyják el a várost a lakói az élhetőbb külső területek felé orientálódva, reménykedve egy zöldebb és élhetőbb területben. Itt és most jó tervezői döntések sorát láthattuk a terveken erre, és a megépült ház példaértékűen igazolja is mindet.

A kicsi is lehet jó. Sőt. Külön örülök a normális emberi szükségleteket jól kielégítő területarányokhoz, öröm ma ilyet látni a megalomán építések – és tárgyak - korában.

Bölcs döntést mutat a régi építési hely megtartása, még az új födémmel és a kényszerű aláalapozással együtt is. A jól telepített új kis kerti építménnyel jól és izgalmasan használható differenciált kertterületeket adva az épületek között. Tükröt tart a jelenkori buta szabályozás felé, lehetne akár értelmes építési szabályzatot is írni. (vagy megtartani a régit)

Heroikus építési munka a meglévő falak megtartása ebben az esetben is, de a környezetterhelése mindig kisebb a megtartásnak, mint az újraépítésnek, és ennek fontossága felértékelődik.        

Príma az új téglahomlokzatokkal a hőszigetelés megoldása és az épülettömegnek ezzel a minőségi irányba történő elbillentése is. Tökéletes arányokkal kezeltek a régi-új homlokzatok is, a tégla-fa anyag kombinációja örökérvényű. Bár így tető túllógás nélkül lesz némi munka a faburkolatok szintentartásában a tornác mellett.

A főépület belső terében mindkét szinten folytatódik a minőség továbbvitele. Tiszta fehér falak, látszó beton födém, homogén faburkolatok, ablak bélletek, szekrények, mindenhol az egyszerűség, a jó értelemben vett modernizmus, és a ragyogó arányérzék.

Az új kerti pavilon külső megjelenése kilép ebből a tégla világból, szándékosan „az itt sem vagyok” érzetét keltve befuttatott rácshomlokzatával. Belül mindent bevon a faburkolat már-már bútorszerűvé téve azt, meghitt bensőséges teret adva a kis önálló lakóegységnek, saját intim terasszal, kertrésszel. És mindezt úgy és akkorára építve, hogy a két épülettömeg viszonya gazdagíthassa a kertet minden szempontból.

Gratulálok az alkotóknak és az építtetőknek is, biztos jó itt lakni. És sokáig az is lesz.

 

KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS

Evhaza montazs 2022 Racz

Év Háza 2022 családi ház, kistársasház kategória közönségdíját Rácz Lajos kisújszállási családi háza nyerte el.

A kategória támogatója az OTP Ingatlanpont Kft. és az OTP Pénzügyi Pont Kft.

 

Evhaza montazs 2022 Csorgo

Év Háza 2022 középület kategória közönségdíját Csörgő Csaba György és Szász Zoltán a jászberényi Rock Safety irodaépületével nyerte el.

A kategória támogatója az Internorm Ablak Kft.

 

Olvassa el, hogyan látta a díjazottakat a neves szakmai zsűri az előző években:

2021 Rajztábla 1

 

 

2020 Rajztábla 1

 

 

2019 Rajztábla 1

 

 


Nyomtatás