ÉV HÁZA 2020 - Pályázatok méltatása

ÉV HÁZA 2020 pályázat – KÖZÉPÜLET KATEGÓRIA FŐDÍJÁT a Budai Vigadó felújításának tervezéséért Nagy Csaba, Pólus Károly, Benedek Botond, T. Major Krisztina, Botos András, Chvalla Diána, Long Yining, Mészáros Eszter vehették át.

Méltatás szerzője: DLA, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas magyar építész, az Év háza társelnöke

Az 1900-ban átadott épületet Kallina Mór és Árkay Aladár tervezte, szecesszióval átszőtt neoreneszánsz stílusban.

Az épület rehabilitációjának és bővítésének tervezését gondos előkészítő–kutató munka előzte meg, az elpusztult épületrészek, díszítések visszaállítása érdekében. A tervezők az épület eredeti értékeinek megtartása, sőt hangsúlyozása mellett sikerrel oldották meg több új funkció elhelyezését az adott kubatúrán belül. A tetőtérben kiépített tánc-próbatermek új funkcionális értékek. Szép a felújított díszterem, szellemes és elfogadható kompromisszum a színpad és a mobil nézőtér kialakítása. Gondosan tervezett és izgalmas értékeket felmutató rendezvényteret hoztak létre a belső udvar lefedésével. Ilyen, gazdag díszítésű épületben igazán helyén való és az építészeti múlt iránt kellő tiszteletet kifejező, a XIX. századi pompát kiemelő a megvalósult szűkszavú, de jó arányú és nemes anyagokat használó belsőépítészet.

Íme, meglévő kubatúrák 120 év után is működőképessé tehetők. Manapság könnyen bontunk épületet. Nem törődve a műszaki értékkel, az elpocsékolt energiával, hogy az épített örökségnek a nemzet identitás-tudatában elfoglalt helyét, vagy akár csak a turisztikai vonzerejét ne is említsük. És nem csak a műemlékekről beszélünk. Példának csak az Erzsébetváros, Józsefváros pusztuló, vagy már elpusztult XIX. századi építészetét említjük.

Most az öreg testbe új lélek költözött.

 


ÉV HÁZA 2020 pályázat – CSALÁDI HÁZ KATEGÓRIA FŐDÍJÁT Jakabfi-Kovács Boglárka és Gyürki-Kiss Pál tervezőpárosnak ítélte a zsűri.

Méltatás szerzője: Marián Balázs, Ybl-Miklós díjas építész, a zsűri tagja

 

Hűvösvölgyben egy nagyon szép ház épült!

Meleg családi otthon, mindenféle manír és felesleges magamutogató reprezentáció nélkül.

Frappáns telepítése, az utca felől már‐már rejtőzködő zártsága, ugyanakkor a belső terek feltárulása, izgalmas átlátásai, külső és belső térkapcsolatai mind-mind a mai világunkból egyre nehezebben fellelhető józanságra, mértékletes és jóízlésű viselkedésre vall.

Alaposan átgondolt térszervezése a ház kis volumene mellett gazdag és tágas belsőt biztosít a háromgyerekes családnak.

A hagyományosnak mondható földszinti kertkapcsolatos közös terek, valamint az emeleti privát hálószobai szint mellett egészen különleges az alagsori élettér kialakítása, ‐ a lesüllyesztett zöld pációra való tájolásával és csendes atmoszférájával ügyesen egészíti ki az épület arányos térstruktúráját és teremt lehetőséget a gyerekek növekedésével előálló változó térhasználatra is.

Az épület gondos részletképzése, úgymint a kerítésből átforduló előtető, a falba integrált külső pad, a könyvespolc által keretezett ablakbéletek, és a már említett lépcsős páció is a tervezők ‐ Jakabfi‐Kovács Boglárka, valamint Gyürki‐Kiss Pál és munkatársai ‐ közös szellemi munkáját, konstruktív és eredményes párbeszédjét tanúsítja.

Az épületnek mind a külső, mind pedig a belső anyaghasználata tartósságot és sallangmentes letisztultságot közvetít. A ház nyugodtságot áraszt.

Az otthon nyugodtságát.


 

Magyar Építész Kamara Különdíját Fábián Gábor DLA és Fajcsák Dénes a noszvaji lombházakért vehették át.

Méltatás szerződje: dr. Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke, az Év háza társelnöke

 

A finn erdők lehelete

Az elsőnek épült bérelhető lombházak elsöprő sikerei után két újabb lombházra kapott megbízást a tervező, egy másik telekre telepítve két új hasonló szellemiségű épület készült.

A Síkfőkúti tóparti sétányra merőleges telek a meredek hegyoldalon helyezkedik el, viszont már nem közvetlenül a tóparton, hanem attól kissá távolabb dél-kelet irányban.

Terep adottságoknak megfelelően az üdülőegységeket egymás mögött, közel 5 méteres szinteltolással helyezték el, a kilátással a tó irányába fordítva, annak látványára szerkesztve. Az építési helyen belül a pontos telepítési helyüket leginkább az befolyásolta, hogy a meglévő nagy törzsátmérőjű fáktól, egymástól és a szomszédos épülettől a lehető legtávolabbra kerüljenek, minimálisra csökkentve egymás átlátását, zavarását.

A fél szint eltolásos lakótorony-szerű kialakítású házban étkező-nappali, szoba-háló, zuhanyzó, wc, teakonyha és a pergolás tetőteraszon jakuzzi medence. Az infraszauna valamint a zuhany, WC, konyha beépített bútor része a kétkarú lépcső orsótereibe kerültek.

A ház fűtött, belső tereit lezáró teraszfödém az előírt 6 méteres épületmagasságot tartja, azon túl csak pergolával fedett félszinttel eltolt tetőteraszok találhatóak. A pergola legmagasabb pontja a völgyfelőli oldalon 9,40 méter, amely a környező kb. 30 méteres fák kb. egyharmadába, a tényleges lombkoronaszint alá esik, a faágaknak és a lombozatnak még nincs látványt zavaró hatása. A házak a tóra néző, rövid homlokzat felől közelíthetőek meg, a Tó sétányról induló épített új, lépcsős ösvényen keresztül.

Az épületek egyedi megjelenését lakótorony vagy kilátótorony-szerű kialakításuk adja. Karcsú tömegaránya a pergolával fedett tetőteraszok tömegnyújtó hatásának köszönhető.

A homlokzati képet a tiszta szerkesztésű fa tartószerkezetet, az üveg, a lucfenyő deszkaburkolat és a 20 x 5 cm-es fenyőfa pallólamellák, merevítő acélkábelek alkotják. A belső teret határoló emeletmagas homlokzati üvegfalak pallóváz belső oldalára kerültek. Az épület teljesen átlátható, transparens, légiesen könnyebb, illetve a környező erdő mindenhonnan látható.

A hosszhomlokzatokon homogén, fix hőszigetelő üvegezés készült, a fa szerkezet hangsúlyozására. A rövid oldalon nyílik fel a ház. A kevés fajta anyaghasználat a( lucfenyő, üveg, kevés acélszerkezet ) segíti az erdőrész fái közötti rejtőzködést, erdei mimikri elérését, az épületek tájba illeszkedését. A 20 cm széles luc pallók a be- és kilátást is korlátozzák.

Az apartmanok belső kialakítását és berendezését is a natúr fa használata jellemzi. Lucfenyő deszkázat jelenik meg a padlókon, a mennyezeteken, a kétkarú lépcső magot lehatároló belsőfalként és bútorelőlapként is.

A második ütem lombházai úgy térnek el az első ütemétől, hogy közben mégis egységet sugároznak a különböző lombházak építési időszakai között.

A vertikálisan felfűzött funkciók megnyújtják a külső-belső térélményt, folyamatos mozgást eredményeznek mindezt úgy, hogy az épület alapterülete a lehető legkisebb. A lépcsőtér fűzi össze a funkciókat: a földszinti pihenőtéren található a társalgó, majd a következő szinten a teakonyha, aztán a hálószoba, fürdőszoba és a teraszon át a tetőn elhelyezett panoráma-jakuzzi.

A toronyban egyre feljebb haladva fokozatosan kerülünk a fák közé, a lombkoronaszint közelébe, hogy aztán a legfelső szinten lévő jakuzzi medencében elnyújtozva és szemlélődve már a tó irányába megnyíló kilátással teljesedjen ki a saját kilátó/kilátás élménye. A lombházak térélményét a külső és és belső terek folyamatos összekapcsolódása és kettős tér tapasztalása egészíti ki.

A tornyok megmutatják valamennyi szintjüket, belsejüket, valamennyi helyiségét, így lehet a szemlélődő egyszerre kint, és egyszerre bent, akár a faházból néz ki, akár az erdőből néz be.

Finn építészeti magazinokban lehet ilyen tiszta, utolsó szögig végiggondolt, végtelenül letisztult épületek látni, érezni a finn fenyőerdők hűvös, fenyőillatú leheletét.

Magyar Építőművészek Szövetsége különdíját Dósa-Papp Tamás a Telkiben található családi házért vehette át.

Méltatás szerzője: Jánosi János, a Magyar Építőművészek Szövetsége delegáltja

 

 

A „MÁSSÁG” TISZTELETE

Manapság sokat hallani erről a „divatos” témáról, sokan, sokféleképpen nyilatkoznak, tesznek, cselekednek ennek a témának a jegyében. Hát nem tudom....

Én mindenesetre e ház kapcsán nem ezen gondolatok mentén szeretnék mondani valamit. Sokkal inkább egy olyan gondolat mentén, mint hogy valakinek van bátorsága kilépni a fősodorból, fel mer vállalni egyfajta „másságot” az építészeti egyengondolkodás tengerében. Az építészet alapstruktúráit megtartva (fal, tető stb.) kilép egy hagyományosnak mondható formavilágból, egy divatos letisztultságból és egyedi – különleges elemekkel oldja, gondolja tovább az épületet. Adott esetben ez lehetne amatőr kicsengésű is, de ennél az épületnél ez a hozzáállás egy mélységi tovább gondolást, a részletig menő, aprólékos kidolgozást is jelent. Az egyedi, másságra törekvő formai elemek vonulnak végig részben a belsőben is, így az  épület egy egységet képez, konzekvens, más szóval önazonos lesz. Mindez társul a tulajdonosok kiváló ízlésével és válik a ház otthonná. Ezt értékelte a zsűri nagyrésze és kap MÉSZ különdíjat az épület.

Hogy merjünk sokszor mások lenni és ne csak tiszteljük a „másságot”.


 

Leier Hungária Kft. főtámogatói különdíját Bártfai-Szabó Gábor és Bártfai-Szabó Orsolya a Budakeszin épült családi háza nyerte.

Méltatás szerzője: Szoják Balázs, építész, az Év Háza pályázat kurátora

 

Ha egy épület némiképp megosztja a szakmát, ott valami mindig gyanús. Gyanús, hogy az építészeti forma és a funkció játéka, - vagy ha úgy tetszik – párharca mellet még valami borzolja a kedélyeket. Amikor ritka lehetőséget, és ezzel valóságos teret kaphat az építészeti gondolat, amikor a nagy trivialitás – vagy esetleg – középszer helyett, az eredetiség dominálhat.

Bártfai-Szabó-Gábor budakeszi lakóépületénél úgy dominál az építészeti szándék, hogy ehhez ritka tiszta funkció társul. A tömeg és a külső megjelenés következetesen, néha már kíméletlenül használt eszközei nem csak idomulnak, hanem tovább erősítik a szándékot.

A funkciók tudatosan felfűzött szerkesztését szépen kíséri a homlokzat szinte katoton oszlopsora, valamint a kicsit valószínűtlen, de kétségtelenül funkcionális hosszanti közlekedő, mely a nagyvonalú fedett teraszban oldódik fel. A szigorúságot jó érzékkel választott barátságos színek és anyagok kompenzálják. Ezek a fő hatások konzekvensek, egyszerűek és érthetőek. Tehát jók.

Az épület karaktere több előképet is felidézhet bennünk, akár vízparti csónakházat, akár strandot. Talán ez a gondolat az alkotóban is felsejlett, amikor hosszanti vízfelületet tervezett az épület mellé.

A felvállalt terv kétségtelenül sallangmentes, őszinte tervezői attitűd, ahol minden az alap gondolt köré rendeződik, pontosabban sorolódik. Ez a hozzáállás kétségtelenül hátra hagyhat pár megválaszolatlan, vagy kibontatlan építészeti kérdést, mely a kételkedők hangját erősítheti.

De, akik az építészetben a gondolat megvalósulását értékelik, biztos támogatóvá válnak. Én is közéjük tartozom.


Xella Magyarország Kft. különdíját Sónicz Péter, Balogh Csaba, Deigner Ágnes, Sirokai Levente, Tatár Gyönczi Orsolya az üllői lakóházért vehette át.

Méltatjás szerzője: Peschka Alfréd, Ybl-Miklós díjas építész, a zsűri tagja

A helyszín Üllő, a várost átszelő Pesti út. Az út mellett földszintes épületek sorakoznak, jobb- rosszabb állapotban. Sátortetők, nyeregtetők, hagyományos épületek sokasága egymás után, homogén, de karaktertelen megjelenéssel.

Az egyik telek hátsó végében is találunk egy szinte hagyományos tömegű földszintes épületet, de valami nagyon más benne, mint a többiben.

Van karaktere, ereje, van benne gondolat.

Az épület egy majdnem négyzetes alaprajzra szerkesztett, enyhén aszimmetrikus nyeregtetővel komponált tömeg.  A tetőgerinc a nagyobb traktusmélységű nappali és szűkebb hálózónát elválasztó főfal fölött fut, az aszimmetria teljesen logikus kivetülése az alaprajznak.

Az egyszerű tömegben bevágásként jelenik meg két terasz, a bejáratnál és a nappali üvegfalánál.

Szépen, egyszerűen szerkesztett terek - szobák logikus rendjét találhatjuk az épületben, minden akkora, mint lennie kell, minden egyszerű, tiszta.

A meglepetés a külső anyaghasználatban rejlik. A tetőn nem cserepet vagy drága fémfedést a falakon nem terméskövet vagy nemesvakolatot találunk. Helyette a teljes épületburok szálcement alapanyagú hullámlemez burkolatot kapott. A szálcement, mint természetes anyag itthon is egyre nagyobb szerepet kap a kortárs építészetben, tetőn is találkoztunk már vele kettős fedésként, de a régi elfeledett hullámlemez forma alkalmazása - ami az ipari építészetből és a nagyon alacsony költségvetésű lakóépületek tetőfedéseként volt ismert – különleges ízt ad ennek a háznak.

A hagyományos „ház forma”  absztrakttá válik általa, az épületet elvonttá, tárgyszerűvé teszi.

És ebből a nézőpontból lehet megérteni és értékelni az épület mibenlétét.

A „tárgyszerűséget” tovább erősítik a már említett bemetszések, teraszok, melyek viszont vörösfenyő burkolatot kaptak jelezvén, hogy ezek már inkább a belső tér részei, annak kivetülései, lokálisan feloldván a hullámlemez szigorúságát. A belső terek szép világosak, a beépített bútorok és berendezés igényesen megtervezett. A beltérben is megjelenik a fehér felületek mellett faburkolat, mely rímel a teraszok bélleteire – és fordítva.

A legfontosabb azonban, hogy az épület anyagválasztása nem egyszerű építészeti „geg”.

A szálcement hullámlemez ára elérhető, építése egyszerű, karbantartást lényegében nem igényel. Egyaránt alkalmazható tetőn és homlokzaton, homogén megjelenéssel, kiszellőztetett burkolatként pedig épületfizikailag is nagyon kedvező. Egyszerűsége által lett különleges és példaértékű ez az épület.

Ha utólag kellene címet adjak ennek a méltatásnak ez lenne az:  bevállalt fenntarthatóság.


Hella ÁRN Árnyékolástechnika Kft. különdíját Sipos György és Vesmásné Zákányi Ildikó az ópusztaszeri gyógynövény feldolgozó és bemutató funkciójú épületért kapta.

Méltatás szerzője: Madzin Attila, Ybl-Miklós díjas építész, a zsűri tagja

A mai Ópusztaszer területén az első templomot Szent István korában emelték, majd többször átépítették, bővítették. A középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb délalföldi bencés monostora volt 1596-ig, amely egy török támadást követően a környező településsel együtt elpusztult.

A kolostor templomhoz kapcsolódó, Bár –Kalán nemzetséghez tartozó udvarház épületegyüttese, az ópusztaszeri ásatások régészeinek közreműködésével került feltárásra.

A fejlesztés nagyrészét a Norvég Alap támogatása fedezte. A programban az emlékpark partnere a biogazdálkodással és növénynemesítéssel foglalkozó norvég intézet volt, a kert és a gyógynövényház tervezéséhez a Pannonhalmi Főapátság nyújtott segítséget.

A kolostorkertet kiszolgáló épületet, a monostor-udvar nyugati épületszárnyát déli irányból záró, két „cella” felhasználásával alakították ki. Ezek a helyiségek még a kolostor időszakában is fennmaradtak, és a szerzetesek gazdasági épületeként (műhely, raktár, magtár) szolgálhattak. A jelen épület, gyógynövényház funkciót kapott. A 230 négyzetméteres

gyógynövényház helyiségei a „cella” alapfalaira emelt, nyeregtetős épületben kaptak helyet, amely gyógynövényeket feldolgozó és szárító részlegével, egyedülálló ökobolttal, ismeretterjesztésre alkalmas térrel, valamint palántanevelő üvegházzal egészült ki.

Mivel nem volt ismeretes az eredeti gazdasági épület méretrendje, így a belsőtér magassági méreteinek megválasztásánál, a homlokzat és az épület tömegének kialakításnál, a minimális méretekre, az anyagok megválasztásánál pedig elsősorban a természetes anyagok használatára törekedtek az alkotók. A paticsból erednek a vesszőfonatos takaró táblák is, amelyek mögött átszellőztetett nővényszárító tálcák bújnak meg.

Analógiának a paraszt-portákon, deszkából, paticsból készült hombár, góré emlékképek szolgáltak.

Az épület előtt, történeti alapokon nyugvó kert épült mintegy kétezer négyzetméteren részben alapul véve a bencés szerzetesek St. Gallen-i terveit. A látogatók a középkori gyógynövénytermesztés- és feldolgozás hagyományairól szerezhetnek széleskörű ismereteket, hiszen a kertben egy tízezer tőből és 65 féle egyedi növényfajból álló gyűjtemény várja őket, kizárólag olyan növényekből, amelyeket a régészeti kutatások alapján egykor itt termesztettek a szerzetesek. A kolostorkert az épület szerves részeként jelenik meg.

A megépült ház, a hely építészeti örökségét viszi tovább, de a jelen építészeti nyelvét használja. A tiszta alaprajzi rendszere, arányos és mértéktartó megjelenése, az építészet időtlen feladatára, a természet és az ember közötti közvetítő szerepére keresi a választ.

Számomra példamutató az együttes szellemisége, gratulálok az alkotóknak!


Prefa Hungária Kft. különdíját Fajcsák Dénes és Fábián Gábor DLA a cserépfalui családi házért vehették át.

Méltatás szerzője: Csillag Katalin, Ybl-Miklós díjas építész, a zsűri tagja

 

„Hol végződnek az álmok, és hol kezdődik a valóság? Az álmok belülről jönnek, átszűrődnek abból a világból, amit mindannyian magunkban hordozunk...”

Jón Kalman Stefansson

Úgy képzelem a cserépfalui kis ház átformálása egy álommal vagy egy olyan gondolattal kezdődhetett, mely valahonnan mélyről, korábbi időkből ered. Érzésekből fejlődött és lett azzá, ami. A hely formálta a gondolatot és vált tetté.

Ez a ház végtelenül egyszerű, semmi túlzás, semmi felesleges nincs benne. Mindig is ilyen volt.

Mégis megszólít, érzéseket kelt bennem, és amit mond az több évtizednyi élet. Ez az a többlet, amit az itt megvalósított építészeti nyelv láthatóvá tudott tenni: a múlt a jelen élő részévé vált.

Ez az építészeti hozzáállás példaértékű, filozófiájában korunk egyik legetikusabb magatartása.

Egy elvándorlással sújtott faluba visz életet, a használható anyagokat, szerkezeteket megtartja, és ebből épít új esztétikát. Miért lényegi a meglévő ilyen mértékű felértékelése? A többlettartalom miatt, ami nélkül ez a ház egy lenne a sok közül, lehet nem is beszélnénk most róla.

Ezt a legjobb értelembe vett ökonomikus építészetet kevesen tudják magas szinten művelni, Fajcsák Dénes közéjük tartozik.

Gratulálok az elkészült otthonhoz.


Meva Zsalurendszerek Zrt. különdíját Tóth Péter DLA és Füzes András a wekerletelepi kispiacért tervezéséért nyerte el.

Méltatás szerzője: Dr. Tóth Elek, címzetes egyetemi tanár, BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék

A Hetedhét Építész Kft. képviseletében pályázó Tóth Péter DLA. és  Füzes András építész páros által megálmodott Wekerletelepi Kispiac magastetős, tetőtérbeépítéses épületegyüttese a korábbi lerobbant kerületi piac helyén, 862 m2-es közintézményi területen épült.

Az alaprajzi kiosztás szabadon átalakítható, a mindenkori igényekhez igazítható – ezt az épület nagy fesztávolságú szerkezetei biztosítják. A bővítés lehetőségeit szolgálják a tetőtér fedett-nyitott térrészei, melyek később fűtött térré alakíthatók, beépíthetők.

A Wekerle telep közössége hagyományaiban, múltjában komoly szellemi és lelki kapcsolatot ápolt a vidék és a város között. Ezt a híd szerepet kívánja megújítani a piac közösségi tere, régóta igényelt agorája, helyet adva a civil közösségek találkozásának, közös kulturális programok szervezésének.

Az általános anyaghasználatra és csomóponti megoldásokra egyaránt a művészi részletképzésekkel párosuló szerkezeti őszinteség jellemző. A tiszta, fehér felületű téglafalak, a céhes ácsmesterség legjobb időszakát idéző faszerkezetek és a nyers erőt sugárzó egyszerű vonalvezetésű acél oszlopok és mestergerendák utolérhetetlenül barátságos, meghitt, biztonságos és egyben játékos hangulatot teremtenek. Egyszerűen jól esik ott lenni és körülnézni a térben. A Kós Károlyi szellemiséget átörökítő Hetedhét Építész Kft. alkotó párosa valóban meseszép környezetet teremtett. Valódi értéket mentett, és értéket teremtett.

A szerzők tudatosan törekedtek átérezni, megérteni a Wekerletelep lakóinak hagyományokra épülő, és egyfajta épített környezet által is alakított életmódját, az abból gyökereztetett mai igényeit és szükségleteit. Ennek a szemlélet-érlelő építészeti gondolat-sornak a megérési folyamatáról az engedélyezési tervdokumentációban így vallanak:

„Wekerleinek lenni ma is rangot jelent. Ez nem egyfajta pökhendiség, hanem olyan összetartozás érzés, melynek alapja az itteni épített és természeti környezet finoman összehangolt kialakítása. Ahogy rokonok egymással az itteni homlokzatok, kilincsek, lépcsőkorlátok és fasorok, úgy válnak egymás rokonaivá az itt élők is. Ezt a rendet érezni, megérteni és megbecsülni szükséges ahhoz, ha ki akarjuk egészíteni bármilyen apró részlettel is.”

Nagyon remélem, hogy rohanó tempójú, és éppen COVID fenyegetettségű világunkban a környék lakói valóban őrzik hagyományaikat, és képesek lesznek virágzó élettel megtölteni e meseszép épületet.

 


Nyomtatás